Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
3. füzet - VI. Apró közlemények
2б:> 5. Kövezett kamarákkal tett tapasztalatok a Dortmund-Ems csatornán. (Hivatalos tanulmányúton szerzett adatok alapján.) Az 1900. évben megnyitott Dortmund-Ems csatorna alsó részén, a csatornázott Emsen, a bajóvonatzsilipeket kövezett kamarákkal készítették. Hogy r a hajók a kiürítés közben a kamara oldalán (a kövezett lejtőre) fel ne üljenek, függőleges czölöpökből és bakokból álló vezetőműveket alkalmaztak a kövezett kamarák mindkét oldalán. Ezeket a vezetőműveket először fenyőfából készítették. A fenyőfa azonban csak 10 évig tartott; épen ezért, mikor a régi vezetőmüveket néhány év előtt kicserélték, illetőleg részben jelenleg kicserélik, az új műveket már nem fenyőfából, hanem tölgyfából állítják elő. Sőt arra is gondolnak, hogy a kicserélésre vas- vagy vasbetonczölöpöket használnak. Felmerült az a javaslat is, hogy úszó vezetőműveket készítsenek (vaspontonokból stb.), de itt egyelőre nagy nehézségek forognak fenn, miért is nem alkalmazták őket. Egy-egy hajóvonatzsilipnél a 10 év elteltével való kicserélés mintegy 40.000 koronába kerül. A kicserélés költsége ellenére is a kövezett kamarákkal rendkívül meg vannak elégedve. Nagyon dicsérik és ajánlják. Hangsúlyozzák, hogy a végrehajtott részletes számításaik szerint a vezetőművek kicserélésének költségei épen nem érik el azt a nagy megtakarítást, a mely a drágább falazott kamarák nagyobb beruházó költségeinek amortizácziós kamataival szemben áll elő. Ha sikerül fa helyett megfelelő vasbetonmegoldást találni (vasbetonczölöpök, rugalmasan reá erősített csúsztatófákkal stb.), akkor a kövezett kamarák fentartásának költségei — a vezetőmüvek kicserélése elesvén — még kisebbek lesznek. Sajó Elemér. 6. A Maros folyó vízjárása az 1912. évben. (I képpel.) Meteorológiai följegyzéseink szerint az elmúlt 1912-ik év párját ritkítja. Ennyire hűvös és esős őszi hónapokra nálunk még példa nem volt. Hazánk időjárásának ez a rendellenessége folyóink vízjárásában híven visszatükröződik s a mennyiben a legtöbb esőzés Erdély délkeleti részében volt, legfeltűnőbben látható a Maros múlt évi vízjárásán. A Maros folyónak az aradi vízmérczén leolvasott vízállásait a csatolt szövegrajz láttatja. És pedig, hogy az 1912. évi vízjárás rendkívüli volta jól szembetűnjék, felraktam ebben az ábrában az 1912. évi vízállásokon kívül az 1891-től 1910-ig terjedő 20 év alatt az aradi mérczén leolvasott vízállásoknak középértékét és azokat a szélső határértékeket, melyek között a Maros vízállásai e 20 óv alatt mozogtak. A teljes, vastag vonallal kihúzott grafikon, mint 20 esztendő vízjárásainak középértéke, a Maros normális vízjárását mutatja. E grafikonból láthatóan január és február hónapokban a vízállások átlaga 0 alatt 80 — 100 cm. között mozog, márcziusban, a hóolvadások idején elég gyorsan emelkedik s áprilisban és májusban eléli a maximumát; ezt a maximumot a május végi kisebb visszaesés után júniusban is megtartja, ettől kezdve aztán fokozatosan és elég egyenletesen esik 3 szeptember és október hónapokban éri el minimumát; ettől az októberi minimumtól alig emelkedik néhány decimétert az óv utolsó két hónapjában. Az 1891-től 1910 ig terjedő 20 év alatt előfordult legkisebb vízállásokat az ilsó, vékonyabban kihúzott vonal láttatja. E szerint legalacsonyabbra szokott eszállani a víz a téli hónapokban (erős, száraz fagyok idején); s április végén>
