Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

3. füzet - VI. Apró közlemények

•262 Ha ezek a munkálatok meglesznek, Le Havre kikötője a 12—13 m. bemeriilésű nagy hajókat is befogadhatja, bármekkora legyen a többi méretük s az első északi Atlanti kikötők közé emelkedik. Le Hâvre-t 1517-ben I. Ferencz franczia király alapította, de csak szerény méretekben. Richelieu 1628-ban tetemesen megnagyobbította. 1787-ben Lamande tervei szerint megkezdték az átalakítását, melyet csak 1838-ban fejeztek be. A kikötő bővítését tovább is folytatták, míg csak zárógátak és szivattyúk alkalmazásával az erekkel behálózott alluviumban medenczét ásni és kikötőpartot építeni lehetett. Ezután már a Szajna medréből kellett foglalni területet a kikötő számára s a Freycinet megállapította bővítő tervezet medenczéit, melyek 1890-ben készültek el, mind a Szajnából foglalták. Mindeddig a kikötő bejárata a Szajna medre felé nézett. De a torkolat iszapolódása miatt a bejárót 1895-ben északnyugatra helyezték, két összehajló töltés közé fogták s vele új előkikötőt létesítettek. A bejáró elhelyezése s a vele kapcsolatos egyéb munkálatok 45 millió frankba kerültek. Bár mind e munkálatok a kikötő jelentékeny kibővítését eredményezték, a szükségletnek s a várható fejlődésnek nem feleltek meg s ezért az 1909. évi törvény újabb építkezéseket rendelt el. Ez új munkálatok alapgondolata, hogy Le Hâvre-t szabad kikötőmedenczével lássák el, melyben a nagy személyszállító gőzösök kényelmesen elférhessenek. Míg Le Havre addigi kikötőmedenczéi zártak s csak csegéken lehet e medenczékbe jutni, a tervezett s ma már nagyrészt kivitt új medencze szabadon közlekedik a tengerrel, melynek árapálya legfölebb 30 m. játékú ezen a helyen. Az új medencze a Szajna torkolati öbléből elfoglalt helyen készül s bejáratát két, egymást 75 m. távolságnyira megközelítő móló alkotja. E mólók előtt nagy előkikötő készül, melynek bejárója 150 méter széles. Az előkikötő előtt még egy 200 m.-es szűkület csökkenti a hullámok erejét úgy, hogy a tengeri hullám három szűkületen, 200, 150 és 75 m.-es nyílásokon át megtörve juthat csak a szabad medenczébe. Végül még a szabad medenczével kapcsolatban 37 m. széles, 300 m. hosszú s 13 m. mély hajójavító medenczét is készítenek. Az új munkálatokat 3 részletben építették, illetőleg építik ki. A legfontosabb és legérdekesebb a mólók építése. Azok a mólók, melyeket egyik oldalon a nyilt tenger hullámai érnek, sokkal erősebbek a belső mólóknál, melyek csöndes vízben vannak. A nyugati móló alapja 1*5 m. magasságig kőhányás. A nyilt tenger felőli oldalon a kőhányást nagyobb és jobb minőségű kövek védik és egy mesterséges, 35 t.-ás kősor, melyet a kőhányás tetejére helyeztek a nyilt tenger felől. A móló felső építménye vasbetonszekrényekből áll, melyek 25 m. hosszúak. 6 m. szélesek és 575 m. magasak s melyeket a kőhányás tetejére úgy helyeztek, hogy közöttük 0'20 m. köz maradt; ezt a közt aztán betonnal töltötték ki. A vasbetonszekrényeket külön munkahelyen készítették, majd vízre bocsá tották, úszó helyzetben a kőhányás fölé vontatták s kellően beállítva addig ter helték, míg a kőhányás tetejére sülyedtek. A szekrényeket hosszanti fal és 7 keresztfal üregekre osztja. A lesülyeszté után a nyílt tenger felőli üregeket betonnal, a medencze felőli üregeket földelt töltötték be.