Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

3. füzet - VI. Apró közlemények

•259 zóan és azt találták, hogy a gőzösök nem annyira a csatornák oldalait, mint inkább a fenekét támadják meg. Ha valamely csatornaszakasz töltésben fekszik és a víz elszivárgása ellen a fenék alatt tömítő agyagréteg van elhelyezve, a gőzösök okozta erős vízmozgás ezt a tömítő réteget is megtámadja és át is szakíthatja, a mi a Dortmund-Ems csatornán tényleg meg is történt. Ezt a veszélyes jelenséget a fenéknek kővel stb. való biztosításával, a szelvény mélyítésével, vagy pedig a gőzösnek megfelelő szerkesztésével lehet kiküszöbölni. Kísérleteket végeztek azokra a jelenségekre vonatkozóan, melyek két egy- . mással szembe jövő hajóvonat találkozásakor állanak elő, hogy képet nyerjenek a találkozáskor megengedhető sebességekről és a csatorna teljesítő képességéről. Itt az adódott ki eredmény gyanánt, hogy a gőzösök teljes sebességgel baladhatnak el egymás mellett, mert a találkozáskor sem rongálják jobban a szelvényt, mint ott, a hol a hajóvonat magában halad. Érdekes, hogy a vontató ellenállás a találkozáskor még némileg kisebbedik. Egy másik kísérleti sorozatuk vonatkozott egyes meglévő, már kiépített csatorna szelvények viselkedésére különböző esetekben. Igen-érdekes és új az a kísérleti sorozatuk, a mely a hajócsavar legkedvezőbb alakjának ós helyének megállapítására vonatkozik. A csavart megpróbálták a rendesnél magasabban elhelyezni és egyúttal kisebbre venni. Az eredmények igen jók voltak. Úgyszintén jó eredményeket kaptak a kettős csavarú típusokkal is. Az új csatornákon valószínűleg csak ilyeneket fognak megengedni. A hajósvállalatoknak ez nem tetszik, mert az ilyen gőzösök többe kerülnek és az üzemük is valamivel drágább. Azután megpróbálták, hogy két kormánylapátot vegyenek és közöttük csak egy csavart. Az eredmény minden várakozáson felül kitűnő volt, annyira, hogy rögtön építettek is ilyen hajókat, melyek már üzemben is vannak a Dortmund-Ems csatornán, az eddigi tapasztalatok szerint a legjobb eredménynyel. b) Vízépítészeti osztály. Ez az osztályuk újabb lévén, még nem fejtett ki olyan nagy munkásságot, mint a hajókisérleti osztály, de azért már itt is egy csomó rendkívüli érdekes kísérletet hajtottak végre. A nehezebb folyószakaszokat, pl. az Odera egyes részeit, a szabályozó tervek végrehajtása előtt modellben állították elő. A modell esését és a hordalék nagyságát (finom homok, szénpor stb.) addig változtatták, míg a valóságban észlelt hordalékviszonyok álltak elő a modellen is. Most azután betették a modellre a tervezett szabályozó műveket és végig bocsátván a kitapasztalt, megfelelő szemnagyságú hordalékot tartalmazó vizet, észlelték az eredményeket. Az így legczélszerübbnek talált műveket kiépítvén, a gyakorlat már is sok esetben igazolta e modell-kisérletek rendkívüli hasznát. Nagyon érdekesek azok a kísérletek, melyek az építés alatt álló Rajna-Hernecsatorna hajóvonat csegéire vonatkoznak. A csatorna alatt levő bányák következtében itt egy-egy csege hosszán belül is 15—20 cm. ülepedés különbségeket várnak. Ezért a kamara fenekét és a falakat egyes részekből állítják elő, melyek egymáshoz képest függetlenül ülepedhetnek, vagyis egymás mellett elcsúszhatnak. Éppen ezekre a nagy relativ elmozdulásokra való tekintettel nem lehet a zsilipfalakban végig menő töltővezetékeket alkalmazni, hanem csakis a kapúk körül, vagy alatt magukban a fejekben elhelyezett, rövid körülfutó csatornákat. A csatorna építésvezetősége tényleg úgy tervezte a 165 m. hosszú kamara megtöltését, hogy a vizet