Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
3. füzet - V. Brunswik Gyula: Víziutak és vasutak a Bódeni tó vidékén
tendő összekötő vonalra vonatkozó tervezet Svájczban «Svájcz-Adria vasút» elnevezésen igen nagy népszerűségnek örvend. Felesleges bővebben kifejtenem, hogy e vonalat tápláló forgalmi körök az Adriában, s nem mint az előbb említett úgynevezett délkörirányú alpi vasutaknál, a Liguriai tengerben keresendő. Mivel továbbá ma az Adria felől Svájczba és vissza menő forgalom még alig van, a tervezett vasútvonal nem is lehetne kártékonyán versenyző hatással a máimeglévő jelentékenyebb vasúti vonalak egyikére nézve sem. A vasútvonal közelebbi leírásából megtudjuk, hogy az a Chur melletti Maienfeldnél venné kezdetét. 25%-os egyforma emelkedésben feljutna a «Silvretta» hegycsoporthoz, a melyen keresztül 138 km. hosszú alagút vezetne; ennek délkeleti szája az alsó Engadin völgyben Schuls és Tarasp közelében feküdnék. Az Uina völgy betorkolásánál a vonal elhagyná az Inn völgyét és 17 9 km. hosszú alagúton át Maisnál kiérne Ausztria területére. Igen szembetűnő ez «Adria vasút» óriási haszna, ha meggondoljuk, hogy ma a Zürich é3 Meran közötti út hossza Arlberg-Brenneren át, tehát két hatalmas vízválasztó átlépésével 475 km.; ez az út az Adria vasút megnyitása után csak 218 km. hosszú lenne, tehát több, mint a felével csökkenne. De a Bódeni tó (Rorschach) és Trieszt közötti, a Val Sugaua-n keresztül vezető út hossza is 298 km.-re szállana le, azaz a mai, az Arlberg-Brenner-en át vezető útnál 123 km.-rel rövidebb lenne Összehasonlítva a Sargans-Bozen közötti utat egyfelől az arlberg-brenneri, másfelől a tervezett Adria vasúti vonallal, a következő eredményre jutunk: Sargans-Bözen : Via Távolság , A z Ç^lések es esesek összege Arlberg-Brenner — 352 km. 3.535 m. Adria (Orient) vasút 198 « 2.096 « A tervezett vasútvonal legmagasabb pontjának, a Silvretta-alagútnak Adria feletti magassága 1.423 m. lenne, tehát 56 m.-rel magasabban feküdnék, mint a Brenner és 112 m.-rel magasabban, mint az Arlberg alagút. A vasútnak a dunai alföldek felé vezető közvetetlen folytatásaként a drávavölgyi (Pustertal) vonal szerepelne. Ezzel kettős eredmény elérése kecsegtet: 1. Trieszt és Fiume igen fontos és életképes, Svájczba és a délnémet Rajna vidékéhez vezető forgalmi vonal felett rendelkeznék és 2. a ma félreeső és szinte forgalomszegény drávavölgyi vasút elsőrangú főfontosságú, egyenesen a kelet felé irányuló forgalmi irányzattal dicsekedő, hosszanti alpi vasúttá válna. Hegy mily mértékben jutna kedvezőbb helyzetbe Trieszt, illetőleg Fiume a Svájczba irányuló forgalom szempontjából Marseille-jel szemben, arra nézve a következő távolsági összehasonlítás ad felvilágosítást: A távolság Marseille-Zürich (via Bern) ... 806 km. « « Trieszt-Zürich (Adria Karawanken)... ... 756 « « « Trieszt-Zürich (Adria Val Sugana)... ... 624 « A tervezett vasútvonal összes hossza 98 km.; belőle 87 km. Svájcz ós 11 km. osztrák területen lesz. Építőköltsége mintegy 114 millió frank. 18*
