Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - II. Maurer Gyula:Az écskai csegézőművek vasszerkezetének mázolása

27 A második kátránymázt, a mely normális keverésű volt, már bővebben kentük a kapura. Az első réteg keverőaránya 8 rész kőszénkátrány, 1*5 rész terpentinszesz és 1 rész ólomglét: a másodiké pedig 8 rész kőszénkátrány, 1 rész terpentinszesz és 1 rész ólomglét volt. Megjegyzendő, hogy a zsilipkapuknak az alsó duzzasztott víz szine fölé eső részein 1910-ben készített máz teljesen hibátlan volt és annyira kötött, hogy alig lehetett lekaparni. Azért ezt a mázt csak megtisztítottuk és bátrányfestékkel vékonyan újra bekentük. A mázolás végrehajtása. Az écskai csegéző müvek vasszerkezetének mázolását, hogy legalább e vízlépcső alatti szakasz hajózását ne korlátozzuk, teljes alsó duzzasztott vízkor hajtottuk végre. A mázolás idejében azonban a Duna vízállása' oly magas volt, hogy bár az I-ső duzzasztóművet föl sem állítottuk, az első bögében a vízállás a normális duzzasztott vizet is meghaladta s a kiemelt kapúszárnyak alsó részét néhány napon át 30 cm.-re megközelítette. A mázolás végrehajtására vagy a kapukat kellett víz fölé emelnünk, vagy pedig a zsilipet kellett kiszivattyúznunk. A zsilipek ki szivattyúzása azzal a haszonnal jár, hogy ugyanakkor a feneket, küszöböt stb. meg lehet vizsgálni é3 kijavítani. Mivel azonban az elzárás a fejek között történik, a zsilipek fő-betonlapjához csatlakozó utófenék, a mely pedig mind a II., mind az I. vízlépcső zsilipjeinek legkényesebb pontja, meg nem vizsgálható. Egyébként a zsilipek kiszivattyúzása esetén is szükséges, hogy a kapukat megemeljük, mert a kapúk megemelése és továbbvitele nélkül sem a forgó oszlophoz, sem pedig az alsó főtartóhoz, a mely csak lô cm.-re van a fülke feneke fölött, hozzáférni nem lehet. Az écskai zsilip fenekét búvárokkal több izben megvizsgáltattuk és semmi otyan jelenséget nem észleltünk, a mely a kamara szárazzá tételét szükségessé tette volna. Ezért elállottunk tőle, s elhatároztuk, hogy a kapukat az alsó duzzasztott víz szine fölé emeljük, a mi a szárnyaknak mintegy 3—3*20 méterrel való emelését jelenti. Miután a kapuszárnyakat helyükből a kamara kiszivattyúzása esetén is ki kell mozdítani, magasabbra, 32 m.-re való emelésük szárnyankint legfeljebb 1 óra különbséget jelent. A kapúk visszahelvez.ése víz alatt azonban már sokkal kényesebb és nehezebb munka, mint lia szárazban tennők meg. Búvár segítségével azonban sikerült két kapúszárnyat egy fél nap alatt visszahelyezni, bár az alsó csap játéka a csaplyukban csak 2 miliméter. Újabb kapúink visszahelyezésének megkönnyítésére a csaplyuk száját kúposán kiszélesítettük. A kapúk kiemelésére szolgáló állványt Karsay Elek kir. s. mérnök szerkesztette. Annak a követelménynek, hogy a kapút emelés után mintegy fél méterre el kell tolni a fülkéből, úgy tett eleget, hogy az állvány két főtartójára ferdén, a kapúszárnyak félig nyitott állapotának megfelelően egy-egy I tartót helyezett el, a melyeken a már kiemelt kapúk futómacskák segélyével tovább tolhatók. A m. kir. Államvasutak Gépgyára az állványokkal együtt a, kapúk kiemelésére két 125 tonna teherbírású, Maximcsavaros csigasort szállított, a melyekkel a kapuk 3 m.-re való emelése másfélóra alatt könnyen elvégezhető. A futómacskák szintén lánczczal hajthatók s egy kapúszárnynak fél méterrel való továbbtolása egy perczet sem szükségelt.