Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - IV. Apró közlemények

84 Bevétel. 1. Illeték 2.000,000 T után à 1*20 frk . 2. Vontatott hajóilleték ... ... ... ... _ 3. Hajókalauz-szolgálat stb. ... ... ... . 4. Mult évi felesleg... ... ... ... ... ... . 5. Anyag- és szénkészlet értéke ... ___ . . 2,400,000 frk 200,000 « 50,000 « 130,000 « 720,000 « Összes bevétel . ._ 3.500,000 frk Látjuk az adatokból, hogy abban az esetben, ha a forgalmat mi sem zavarja és az illetékekből várható bevétel megfelel az előirányzatnak, 485,632 frk feleslegre van remény; a bizottság tehát e fontos hajózó út fentartására, javítására 2. Nagy ármentesítő- és lecsapoló munkálatok Romániában. A Bulletin du bureau clés renseignements agricoles szerint a román kormány 450,000 hektár állami terület lecsapolását és 300,000 hektár, időnkint a Duna áradásainak kitett szinté и állami terület ármentesítését határozta el. Ehhez még magánosok tulajdonában levő 180.000 hektár ármentesítése ós lecsapolása- is fog csatlakozni. A költségeket 150 millió koronára irányozták elő. A munkát fokozatosan hajtják végre olyan módon, hogy a már lecsapolt területeknek hektáronként legalább 50 koronára becsülhető tiszta jövedelmét a következő munkák kivitelére használják fel. Sajó Elemér. 3. Tudományos varázsvessző. A Mansfield et С. liverpooli czég a források felfedezésére tudományos műszert szerkesztett, a melyet a bombay-i angol földmívelésügyi igazgatás Indiában már kitűnő sikerrel használ. A műszerrel — az Agricultural Journal of India 1911. januári számában megjelent jelentés szerint — a földalatti vízfolyások helyét állítólag egészen 300 m. mélységig pontosan megállapíthatták. A hivatalos jelentés ezt mondja: «Az eddigi eredmén}

rek — habár még nem tekinthetők egészen véglegeseknek — majdnem biztos sikerrel kecsegtetnek». A műszer azon alapszik, hogy megméri a föld és a légkör közti határsíkban jelenlevő — már régebben ismert — villamos áramokat. Ezeknek az intenzitása változik az olyan helyeken, a hol a föld alatt vízfolyások vonulnak, a melyek szintén villamos áramokat idéznek elő és így a föld felszínén előálló áramok erősségére hatást gj^akorolnak. A rendkívül finom műszernek eddig az a rossz oldala, hogy nagyon kényes a kezelése. Sajó Elemér. 4. A sénégali Saint Louis új kikötő-hídlása. Sénégal fővárosa: Saint Louis, a Sénégal folyó egyik hosszúkás szigetén fekszik, mely a tengerparttal párhuzamos. És bár Saint Louis csak 400 m.-re van a tengertől, a Sénégal folyó 18 km.-rel a főváros alatt ömlik a tengerbe. így tehát Saint Louis folyami kikötő. A hajók a sziget mentén a folyó nagyobbik ágában kötnek ki. A sziget partjához csatlakozó új kikötő 3000 ní

a felszínű s vasbeton-czölöpökön nyugvó, 13 m. széles, 1200 m. hosszú vasbeton hídlásból áll. A czölöpöket a már kész czölöpök tetején tovagördülő bakról verték le. A szigetparti kikötőhídláshoz hasonló szerkezetű, 200 m. hosszú hídlást készítettek a balpartról a folyóba előre nyúlva a dakar—st. louisi vasútállomás vonalának meghosszabbításában is. E hídlás mindkét oldalán kiköthetnek a hajók. (Le Génie Civil, 1912. szept.) tetemes összeget fordíthat. UdránszJcy József.