Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

122. A berlini intézet javasolta 4:7:9 arányban kevert mész, trasz és homokból készített habarcs szilárdsági adatai az intézet vizsgálatai értelmében a következők voltak : így e keverő arányban készült habarcsot fogadták el a falazáshoz nemcsak a jó szilárdsági adatok, de a térfogatállandóság miatt is. A falazás tanulságait a következőkben foglalhatom össze : A felfalazás rétegzés nélkül egyenletesen történt, a munkába vett egész felszínen. A száraz oldalon 05—

ГО m.-el magasabb volt állandóan a falazás, hogy a fal keresztszelvénye irányában a fekvő hézag legalább nagyjában íves vonalozást kapjon; e falazó mód azzal okolható meg, hogy telt medencze esetén a falban keletkező maximális feszültség a száraz oldallal, üres medencze esetén a vizes oldallal párvonalas s így a fal két szélén a maximális feszültség irányára merőleges hézagfekvést kellett készíteni. A cziklopfalazás nagyobb hézagait habarcscsal körülvett kőtörmelékkel töltötték meg s különös gondot fordítottak a köveknek mind az alsó, mind az oldalfelszineken való biztos fekvésére. A völgyzárófalnak száraz oldalán a kövek külső szinét megfaragták, különben a külső köveket rétegzés nélkül a fal többi részével egyöntetűen falazták. A víznek a fal alapján való elzárása czéljából a következő óvóintézkedések történtek : A kiemelt alapgödör felső széle és a völgyzárófal között 20—90 cm. széles üregek maradtak, a melyeket a málott szikla aljáig trasz-portlandczementbetonnal töltöttek ki a falalaphoz használt keverő arányban. E traszbeton fölé a térszínig agyagtömés s reá pedig portlandczementhabarcscsal kiöntött 40, 40/15 cm. méretű betonlapburkolat készült. A völgyzárógát vízfelőli tövében tehát erős vízálló tömés van. A völgyzárógát vízfelőli lejtőjét trasz-portlandczementvakolattal tették vízállóvá. Erre a czélra a kövek közötti hézagokat mintegy 3 cm. mélyen kikaparták hogy a vakolat erősen belekössön. Az alkalmazott habarcs keveréke a következő volt : Va rész trasz, 1 rész portlandczement, 2 rész homok. A vakolatot rákenés után portlandczementporral hintették be s vakolólapáttal és simítófával gondosan elkenték úgy, hogy külső szine simává és tömötté vált. A vakolat vastagsága a legvékonyabb helyen (kiálló köveken) is legalább 2 cm., átlagban 7—8 cm. A trasz-mészhabarcscsal épített fal és a víz felőli oldalon alkalmazott traszportlandczementvakolat eredményezte, hogy a zárógáton az átszivárgásnak nyoma sem látszott, csupán az első hónapokban mutatkoztak nedves foltok, de idővel eltűntek. A trasz az a kiváló anyag, a mely mind alagcsöveknek a falba helyezését, mind pedig a vasbetonburkolatot, sőt még a szideroszténnal való mázolást is feleslegessé tette s ezért erre a kitűnő vízzáró anyagra külön is felhívjuk a szakemberek figyelmét. Külön ki kell emelnem itt, hogy a trasz-mészpépkeverékkel készült habarcs sokkal jobb, mint a portlandczement-mészpép keverékével készült habarcs, melyet a Ferenczfalvi völgy zárógáthoz alkalmaztak. Nézetem szerint a trasz-mészhabarcsnak elsőbbsége nem a rugalmasságában, ülepedésének egyformaságában s a hőmérnyomás húzás 7 nap után 28 nap után 76 kg. 11-7 kg. 170 9 kg. 20-44 kg. s