Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

121. A kristályos pala felszinének repedéseire való tekintettel, az alapbeton lerakása előtt a sziklafelszinre híg czementhabarcs került. Ezután a vízzárás, valamint a falazás alsó síkjának határozottabbá tételére a szikla alapra 30 cm. vastag trasz-portlandczement beton készült a következő keverőarányban : 1/

2 rész trasz, egy rész portlandczement és két rész kavics. Erre az alapra került aztán a tulajdonképeni faltest, mely trasz-mészhabarcsba rakott egészséges gnájszkövekböl készült. A fal szelvénye több változáson ment át, míg végre a megfelelő szelvénynyel kiépült. A tervezett falszelvényben (1. az 50. rajzot) ugyanis Bogdánfy Ödön számításai szerint üres medencze esetén a száraz oldalon húzöfeszültség keletkezett volna s ezért a szakértő oly szelvényt szerkesztett, a melyen mind telt, mind üres medenczekor csak nyomófeszültség támad. Azonban az alapgödör egy részének kiemelése alkalmával, midőn a sziklatalaj nem mutatkozott olyan tömöttnek, mint a minőre a tervezők számítottak, a vállalkozónak aggodalma támadt aziránt, hogy a víz a falalap alá kerülhet s felhajtó ereje a fal súlyát csökkenti, a mely körülmény az eredő erőnek a fal belső harmadából való kilépését okozhatja. Erre való tekintettel új falszelvényt javasolt, a melynek méretezésekor telt medencze esetén a fal súlyát 2000 klgrammnak vette az eredetileg tervezett (s a valóságnak megfelelő) 2'4 fajsúlylyal szemben. Ez a bírósabb szelvény került aztán kivitelre. A szelvénymódosításokat az 50. számú rajz láttatja. A gátfalazáshoz tervezett habarcs az ú. n. Intze-féle keverékből : egy térfogatrész mészpépből *) másfél rész tordai traszból és egy és háromnegyed rész homokból állott. A mérnöki hivatal felszólítására a vállalkozó a falazáshoz használt habarcsot megvizsgáltatta a berlini «

Chemisches Laboratorium für Thon-Industrie» czímű intézetben s ennek eredménye értelmében a beküldött habarcsminták némileg térfogatukat változtatták. Erre való tekintettel ugyanez az intézet a következő keverőarányú habarcsot ajánlotta: 1 rész mészpép, 1 3/

4 rész trasz és 2 1/

i rész homokmészpép trasz homok A tervezett térfogatarány volt ___ ... ... ... ... _„ 4 6 7 a berlini intézet részéről javasolt arány volt „_ .... 4 7 9 A tervezett trasz-mészliabarcsról több helyen végrehajtott szilárdsági vizsgálatok a következő kimutatásban foglalt eredményeket adták: Vizsgálati intézet neve Nyomás kg. Húzás kg. Maradék a következő számú nyílást tartalmazó szitán százalékban Vizsgálati intézet neve 7 14 28 90 7 14 1 28 1 90 Maradék a következő számú nyílást tartalmazó szitán százalékban Vizsgálati intézet neve nap után 900 1 90

0 ~ vu

u 1 5000 5000 1. Kolozsvári állami vegykisérleti állomás 445 10-67 5-2 16-6 2. József-műegyetem műszaki mechanikai laboratóriuma, a) 4 napig levegőn aztán vízben b) 7 napig levegőn aztán vízben ... ... ... ... — — 100 0 100-5 — — 9-9 15-2 160 — 6-6 11-1 82-4 3. Chemisches Laboratorium für Thonindustrie und Thonindustriezeitung 26-7 99-20 186-20 3-94 14-32 22-05 *) A mészpépet, mint ismeretes, úgy állítják elő, hogy a meszet veremben oltják s állani hagyják, mig péppé súrűdik.