Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

119. alkalmasabbnak találta a tervező a Hidegszamostól 430 m. távolságban levő helyet a zárógát czéljára. A zárógát helyének megválasztására irányadó volt a kiegyenlítő medencze vízszine, a mely megközelítőleg a völgyzárógát mögötti megszabott vízszinnel egyezik. E vízszinhez képest tehát úgy kellett megválasztani a 8% lejtésű völgyben a zárógát helyét, hogy az építőköltség lehetőleg gazdaságos legyen. Természetes, hogy ha a zárógát a völgynek mélyebb pontján épül, akkor a falnak a megszabott vízszín megtartásával magasabbnak kellett volna lennie; sőt a ki nem használható víz (holt víz) tömegének csökkentése czéljából a vízosztókutat is mélyebbre kellett volna tervezni, a mi nemcsak nagy költségtöbbletet, hanem az üzemre nézve is kedvezőtlen körülményt teremtett volna. Ugyanis a völgyzáró vizének kihasználása esetén a vízszin nagy leszállásával együtt a hasznosítható esésmagasság is megcsökkent volna. A zárógát hossza 130 m., koronaszélessége 3-5 m., alsó vastagsága 14'15 m., szelvénye az 50. sz. rajzon látható ; a víz .felőli falsíkot R = 100 m. sugárban tervezték (lásd a 46. rajzon a szaggatottan húzott vonalat) s az alapkiemelés e szerint indult meg 1907. évi június hóban. Később a gát sugarát az előadandó okokból a jobboldali részen megváltoztattuk, még pedig 80 m.-re és közvetetten a jobbparti bekötésnél 40 m.-re, miként a 46. rajz mutatja. A völgyzárógát helyét bükkfa erdő borította s ezért a keresztszelvények kitűzését oly helyen kellett megkezdeni, a hol 50. rajz. a völgyzárógát metszete. 9* 49. rajz. A tároló medencze metszete.