Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

A kolozsvári villamos vízerőtelep. (90 képpel.) írta: Benyó Albin. Kolozsvár szabad királyi városnak a Hidegszamos völgyében épített vízi erőtelepe tanulságos példa, hogy szűkös anyagi viszonyokkal küzdő városaink a polgárság újabb adómegterhelése nélkül miképen juthatnak jövedelmező vízerőtelephez. A kolozsvári villamos vízerőmű építéséhez az első ösztönzést a közvilágítás kérdése adta. A közvilágítást a villamos mű megépítéséig legnagyobb részt a légszeszgyár szolgáltatta. A város és a légszeszgyár közötti 1869. évi alapszerződésben Kolozsvár város a légszeszgyárnak 30 évi kizárólagos jogot biztosított hogy a légszeszvilágításhoz szükséges csővezetékeket a város utczáin lerakhassa. Az 1890. évi pótszerződés értelmében a város az alapszerződóst további 30 évre meghosszabbította oly módosítással, hogy az első 30 éves cziklust, a mely különben csak 1901. évben járt volna le, már 1890. év végén lejártnak tekinti s a pótszerződés érvényességének határideje 1920. évi deczember hó 31-e. A város a szerződés egyik pontjában a közvilágításra vonatkozóan szabad rendelkező jogát némileg biztosította a következő módon : «Abban az esetben, ha Magyarországon három törvényhatósági joggal felruházott város, beleértve Budapestet is, a villamos, vagy más, a légszesznól jobb világítást időközben e szerződés időtartama alatt bevezetné és általánosan alkalmazná tartoznak a légszeszgyár-tulajdonosok a város kívánatára 1901. évtől kezdve bármikor a villamos, vagy más, a légszesznél jobb világítást bevezetni oly áron, a mint azt egy más vállalkozó bevezetni hajlandó volna; ha pedig a kívánatnak eleget tenni vonakodnának, abban az esetben jogosítva lesz Kolozsvár városa 1901. évtől kezdve bármikor a légszesznél jobb világítást bármely vállalkozóval bevezettetni a nélkül, hogy e miatt az említett légszeszgyár-tulajdonosoknak legkisebb kártérítéssel, vagy felelősséggel tartoznék.» A légszesz ára Kolozsvárt oly nagy volt, mint egyetlen városban sem Magyarországon s ezen a bajon csak új, olcsóbb világító mód behozatalával lehetett segíteni, mivel a város a légszesztársulatot olcsóbb árak megszabására nem kényszeríthette. Sőt, tekintve, hogy a légszeszüzem egyre drágább áron több kézen ment át, a vállalat az árleszállítást a maga károsodása nélkül nem is tehette. Ezért már az 1894. évben megindulnak a tárgyalások a légszeszgyárral villamos telep létesítésére. Az 1899. év október havában Szájbély Gyula és dr. Mandel Bál kérést nyújtottak be a városi tanácshoz, a melyben előadják, hogy a Hidegszamoson villamos