Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

86. telep létesítésére a vármegye alispánjától engedélyt nyertek s ennek alapján a város utczáin drótvezető oszlopokat óhajtanak felállítani. Hosszabb tárgyalás után a város törvényhatósági bizottsága az 1900. évi junius hó 28-án tartott ülésén a kérést elvetette, s kimondta a villamos erő behozatalának és a közvilágítás berendezésének nyilvános versenytárgyalás útján való biztosítását, s az árlejtés és szerződés feltételeinek megszerkesztése czéljából szakértőkből álló bizottságot küldött ki. Ez előzmények után írta ki a város a versenytárgyalást áramfejlesztőtelep létesítésére első sorban 1902. évi szeptember hó 1-ére s ennek sikertelensége után 1903. évi márczius hó 10-re. Ez utóbbira a következő ajánlatok érkeztek be : 1. Ganz és Társa vasöntő- és gépgyár részvénytársaság terve vízerőre, gőztartalék nélkül. 2. Siemens és HalsTce Actien-Gesellschaft terve tisztán gőzüzemre. 3. Magyar Schubert művek* villamossági részvénytársaság terve vízerőre, gőztartalék nélkül. 4. Popper István terve víz- és gőzüzemre. 5. Egyesült Villamossági Részvénytársaság terve gőzüzemre. 6. Hazai Villamossági Részvénytársaság általános ajánlatot adott s az üzem módját nem jelölte meg. A város a beérkezett ajánlatok felülbírálására három szakértőt kért fel és pedig : Wittmann Ferencz műegyetemi ny. rendes tanárt és Hollós József műszaki főtanácsost a villamossági, Bogdáafy Ödön műegyetemi magántanárt a vízépítészeti kérdésekre. A felkért szakértők a beérkezett eredeti ajánlatok között egyet sem tartottak elfogadhatónak a következő okok alapján: Az üzem módjának megválasztására főleg az energiaszükséglet nagyságának van hatása. A vízi erőtelephez főleg nagy tőkebefektetés szükséges, a mely csak akkor gazdaságos, ha a szükséglet nagy s a termelő költségek csökkentésétől függ a mű jövedelmezősége. Kis energiaszükséglet kielégítésére kedvezőbb a csekélyebb tőkebefektetést szükségelő, de nagyobb üzemi költségű gőzerőtelep. Első kérdés tehát, hogy mekkora a város energiaszükséglete. Kolozsvárt a villamos áramnak gyors elterjedését a szakértők biztosra vették s az energiaszükséglet gyanánt 15,000 darab 16 gyertyafényű izzólámpát, 50 korlátlan és 300 korlátolt lóerőt vettek a számítás alapjául. E 700 lóerőnyi energia termelésére főleg az 1903. évi október havában történt helyszíni bejárás után a szakértők megállapodtak abban, hogy az energiaszükséglet legczélszerűbben vízművel fedezhető oly módon, hogy később a művet bővíteni lehessen. Az ajánlattevők azonban számításaik alapjául nagyobb vízmennyiségeket vettek, mint a melyeket az Országos Vízépítési Igazgatóság 1903. év őszén a Hideg- (1*62 m

3) és Melegszamosban (Г76 m

3) mért. A tervek tehát nem nyugodtak a valóságnak megfelelő adatokon. A városi Tanács felhatalmazása alapján a szakértők az ajánlattevőket pótajánlatok beadására szólították fel. Közöttük a szakértő bizottság a Ganz és Társa czég ajánlatát és terveit fogadta el. A czég a Hideg számos völgyében építendő vízierőmű alapjául 1'5 m

3 vízmennyiséget vett számításba s a vízmennyiséget 50 m. magasról ejtette volna le a turbinákra. Elismerőleg nyilatkoztak a szakértők a hordalék és jégkérdés megoldásáról, a vízkivételi mű elrendezéséről s a vízvezető csatornáról.