Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - I. Térfi Béla: A krassószörényi árvízkatasztrófák

6 könnyen Ujsopot község sorsára jutott volna. (Az időjárás. XIV. évfolyam 1910 július.) Hogy a felhőszakadásnak aránylag kedvező vonulásiránya ellenére is menynyire emelkedett a Néra szintje, hivatkozom dr. Sávoly Fermez meteorológusnak amaz észleletére, hogy azt az erdőőri lakot, melyet az osztrák-magyar államvasúttársaság a szászkabányai erdőterületen a Nerának eddig észlelt legmagasabb vízállása fölé (396 era, 1906 június) félméterrel magasabb küszöbbel épített, 1910 jún. 13-án kéményének legfelső téglasoráig ellepte a Néra árja, ami 12 m. abszolút és 8 m. relativ szintmagasság az eddigi legnagyobb maximum felett. Az építményekben okozott károk e szerint az óriási víztömegen kívül nagyrészt a községek helyének szerencsétlen kiválasztására, továbbá a domborulati és geológiai viszonyokra vezethetők vissza, melyekhez még sok esetben a hidak és átereszek szűk profiljai, a kis vízimalmok primitiv f'pítkezései stb. is hozzájárultak. Épen így nem lehet tisztán a lehullott abnormisan nagy vízmennyiségre visszavezetni azt a közel 2,000.000 koronányi kárt sem, melyet az egyes községek lakói azáltal szenvedtek, hogy összesen 3564 k. h. kiterjedésű termőföldjük lett részben örökre, részben pedig több évre hasznavehetetlenné. Minthogy pedig a helyszínén több esetben tapasztaltuk, hogy ugyanannyi vagy még több csapadékmennyiségkor az egyes völgyekben okozott kár — jelentékenyen alúlmaradt annál, melyet más völgyekben kevesebb csapadékmennyiségkor találtunk s minthogy a feltűnően kevés kár főként azokra a völgyekre esett, melyeknek vízfelfogó területe nagyrészt erdővel van borítva, tanulmány tárgyává tettük az erdő hatását az árvíz okozta károk nagyságára. E czélból kiszemeltünk !) olyan völgyet, melyben vagy melynek közvetetten közelében egy-egy csapadékészlelő állomás van s reájuk vonatkozólag külön-külön megállapítottuk : a) a vízgyűjtő területét, b) a reá lehullott csapadékmennyiséget mind a júniusi mind a szeptemberi felhőszakadás alkalmával, c) az erdőnek % szerinti eloszlását a vízgyűjtő területen és d) az okozott kár nagyságát. Előre kell bocsájtanom, hogy az okozott kár megállapításakor csak az illető vízkörnyékbe eső falvak lakóinak okozott s a vármegye alispánjának jelentésében kimutatott kárt vehettük figyelembe, mert az utakban s egyéb közlekedő eszközökben okozott károk megfelelő részletes adatok hiánya miatt nem voltak völgyek szerint elkülöníthetők s az ily károknak számításba vételével levezetett adat az összehasonlítás alapjául elfogadható amúgy sem lett volna, mert a völgyekben a közlekedő eszközök és megépítésük nem egyformák. Minthogy továbbá a két árvíz okozta károknak csak a végeredményét ismerjük s nem tudjuk meghatározni, hogy hány 0 0 esik az első és hány a második árvízre, a két felhőszakadás (júniusi és szeptemberi) csapadékmennyiségét is együttesen kellett számításba vennünk. Kár, hogy a Duna mentén Újmoldovától egész Orsováig nincs meteorológiai állomás, mert e két állomáson feljegyzett csapadékmennyiség adatai egymástól annyira eltérők (június 13-án Újmoldován 115 mm., Orsován 5'5 mm., szeptem-