Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - I. Térfi Béla: A krassószörényi árvízkatasztrófák

7 ber 1—2-án együttesen Újmoldován 96 mm., Orsován 2123 mm.), hogy belőlük nem lehetett helyes következtetést vonnunk a közbeneső vidék (Alsólupkó, Dolnja Ljubkova, Berzászka) csapadékmennyiségére. A kiszemelt 9 völgy : Bisztra, Riu Albu és Lung, Hideg-Bélaréka, Cserna, Berzava, Néra felső folyása, Krajova és Mehadika (Korneával együtt). A vízgyűjtő területek határai a csatolt térképen pontozott vonallal vannak megjelölve s a túllapon levő kimutatás pedig átnézetesen láttatja az egyes völgyekre vonatkozóan megállapított adatokat. Miként ezeknek az adatoknak egybevetéséből kitűnik, a június 13-iki és a szeptemberi 1—2-iki csapadékmennyiség összege az egyes völgyekben lényegesen nem tér el egymástól, sőt a 2—6 tétel alatti négy adat 261-3—273'4 mm. között ingadozik, a négyzetkilométerenkénti kár ellenben 8 és 5178 korona, illetve tisztán a fátlan területre vonatkoztatva 39 és 6891 korona között mozog. Ha pedig a négyzetkilométerre átlagosan eső kárösszegeket az erdős és fátlan területek % szerinti eloszlásával vetjük egybe, azt találjuk, hogy 8 és 174 korona, illetve tisztán a fátlan területre vonatkoztatva 39—1120 К négyzetkilométenkénti kár azokra a völgyekre esik, melyekben az erdőterület az összes területnek legalább 60°/o-a, míg azokban a völgyekben, melyeknek vízkörnyékén az erdőteriilet az összes területnek legfeljebb csak 30

0/o-át éri el, minden egyes négyzetkilométerre 1936 koronától — 5168 koronáig, illetve a fátlan területre vonatkoztatva 2419 K-tól — 6891 K-ig terjedő kár esik. Az összehasonlítás czéljainak inkább a fátlan területre vonatkozó adatok felelnek meg, mert az erdősült terület egyrészt jóval kevesebb kárt szenvedett, másrészt pedig ez a kár nincs is a kimutatásban kitüntetve. A fátlan területre vonatkozó adatokat azonban teljes megnyugvással hasonlíthatjuk össze, mert e területeken a lakosság számaránya, a nép gazdasági fejlettsége s így a mezőgazdasági kultúra majdnem teljesen egyforma s így nem valószínű, hogy valamely völgyben az áradat azért okozott volna nagyobb kárt, mert itt fejlettebb gazdaságot, értékesebb termőföldeket stb. talált. Ezekből az adatokból tehát szükségképen azt kell következtetnünk, hogy ugyanannyi csapadékmennyiség átlagosan sokkal kevesebb kárt okozott azoknak a völgyeknek alsóbb részén, a melyeknek felsőbb folyásait erdők borítják, mint az erdőtlen felső vidékíí völgyekben. Ebből önként következik, bogy habár a kár leginkább a völgyben levő s mezőgazdaságilag művelt területeken jelentkezett, oka nem egyedül a területeknek fátlan voltában, hanem abban keresendő, hogy a környező dombok, sőt hegyoldalak faállományait is elpusztították, vagyis hogy oly területeket is mezőgazdasági használat alá vontak, melyeket meredek fekvésüknél és laza talajuknál fogva csak erdőként szabad kezelni. Ezt igazolja az a további megállapításunk is, hogy a mely völgyben legtöb kopárterület van, ott a termőföldek tönkretétele is a legnagyobb volt. Így a Krajova völgyében az ilyen természetű kárt 134.305 K-ra, a Mehadika és Kornea völgyében 171.793 K-ra, a Bélaréka völgyében pedig 208.112 K-ra becsülték, míg pl. a Berzava völgyében ilyen természetű kár egyáltalán nem, a Hideg, Riu Alb stb. völgyekben pedig elenyészően csekély fordult elő. A mi végül az állatokban, gazdasági felszerelésekben, az évi terményekben s a gyümölcsösökben okozott károkat illeti, ezekre vonatkozóan elfogadhatjuk azt