Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - I. Térfi Béla: A krassószörényi árvízkatasztrófák

5 A katasztrófa egyes részleteit a 3—7 fényképek láttatják. (L. 3—7. képeket.) Az összedőlt s a hordalékkal eltemetett lakóházak az alámosott vasúti töltés, az áradattól több mint száz méterre elsodort vasúti lud híven tükrözi vissza íi pusztulás borzalmait. Kutatva ezeknek a különböző károknak okait, arra az eredményre jutottunk, hogy habár a pusztítás szülőoka az egy-egy alkalommal 100 mm-t is jelentékenyen meghaladó csapadékmennyiség volt, még más tényezők is közrejátszottak az előidézésükkor. Egyenesen megdöbbentő s kizáróan a magas vízállásból nem magyarázható például az árvíz elsodorta épületek nagy száma : 512 ház és 900 melléképület. Voltak községek, hol egész utczákat sodort magával az áradat úgy, hogy még a házak alapjait sem lehet megtalálni, sőt helyenként nemcsak az épületeket, hanem a beltelkek, utczák talaját 1—2 méter mélységig szintén feltépte és magával ragadta. Ez a kár Schröter geológus megállapítása szerint főként arra vezethető vissza, hogy a községek, mint fent már említettem, leginkább a medenczék szélén s főleg azokon a helyeken keletkeztek, ahol az alapkőzetből valamely folyó vagy patak lép ki a sík medenczére, sőt a legtöbb esetben a községnek egy része már ennek a pataknak törmelékkúpjára épült, melynek laza anyagát az óriási sebességű áradat könnyű szerrel mosta ki s vitte magával. így Alsólupkó (Alsólyubkova) község a szikeviczai terresztrikus mediterrán talajon, majd egész terjedelmében az Oravicza patak alluviumján épült s minthogy a beépített terület csak alig feküdt magasabban a patak felszínénél, az áradat a szó szoros értelmében a házak alapjával, illetve a kavics és homoktalajjal együtt elsöpörte a törmelékkúpon felépült utczákat. Ujsopot község pusztulását szintén a község szerencsétlen fekvése okozta. A község ugyanis a Nérának egyik igen erős könyökhajlásánál épült — ott, ahol az Almás hegységnek egy fölötte jelentéktelen, nyári időben alig 1 méter széles patakja, a Bucsava ömlik bele. Ennek a pataknak folyásiránya délészaki, míg a Néra ennél a könyöknél majdnem teljesen szemben, északról délnek folyik s egy igen erős kanyarulat után északnyugati irányban folyik tovább A Bucsava vízkörnyékéről lerohanó áradat végig söpörte a falut, a magával hozott hatalmas sziklatuskókkal bezúzta a házak oldalait, sőt helyenként teljesen elsodorta őket {1. a 7. képet). Az igazi katasztrófa azonban csak később és pedig akkor állt be, mikor néhány óra múlva a Bucsava vize már nem folyhatott le a Nérán akadálytalanul, hanem szemben találta a Nérának megdagadt árját, mely visszaszorította, minek következtében a községnek alsó fele mintegy l'5—2 m. magasságban víz alá került. A sebességét vesztett víz azután itt lerakta a magával hozott törmeléket s míg a falu felső szélén a házakat az ár úgy elseperte, hogy az alapokat is nehéz megtalálni, az alsóbb fekvésüeket a szó szoros értelmében eltemette (l. a 3. képet). Dr. Sávoly Ferencznek a meteorológiai intézet kiküldött asszistensének megállapítása szerint abban az esetben, ha a felhőszakadás nem - mint fent már jeleztem —- a Néra folyása ellen, hanem megfordítva a Néra folyásával egyező irányban vonult volna s így a mellékvölgyek megdagadt árját a betorkolásnál szintén kulmináló Nérának kellett volna levezetnie, úgy az egész Almás völgye