Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - I. Héjas Endre: A csapadék évi átlagos eloszlása Magyarországon az 1901-től 1910-ig terjedő 10 évi megfigyelései alapján

71 A megfigyelő állomások szaporodásával (1880-ban már 109 állomás) dr. Gruber Lajos a meteorológiai intézet észlelője szerkeszt a Velenczében tartott földrajzi kongresszus alkalmából két térképet, melyek egyike a csapadék mennyiség szerinti, másika pedig gyakoriság szerinti megoszlását mutatta. Ezek a térképek 8 évi homogén megfigyelés-sorozat alapján készültek. Ugyanekkor SonJclar is újabb adatokra támaszkodva újból megszerkeszti esőtérképét, a mely megfelelő szöveggel és táblázatokkal a dr. Chavanne J. kiadásában megjelent és Holzel E. földrajzi intézetében készült «Physikalisch-Statistischer Handatlas von Österreich-Ungarn in 24 Karten» czímű nui egyik része. E térkép magyarországi része 107 állomás adatai alapján készült. 1885-ben dr. Schenzl G. ismét megszerkeszti Magyarország csapadéktérképét, a melyet: «A magyar korona országainak csapadékviszonyai» czimű munkájában s a meteorológiai intézet kiadásában ad közre. E munka már 259 állomás évi csapadékátlagait foglalja össze, az ötvenes évektől 1884-ig bezárólag. Az aránylag még mindig kevés állomás miatt természetesen ez a térkép is csak közelítő képet nyújthatott a csapadék átlagos eloszlásáról. 1898-ban Raum Osz/cár meteorológiai intézeti asszisztens az 1871-től 1895-ig rendelkezésre álló csapadékadatok kritikai feldolgozásával megszerkeszti Magyarország eső-térképét. Munkája «A magyar korona országainak csapadékviszonyai» czímmel a «Magyar Mérnök- ós Építész-Egylet Közlönye» XXXII. köt. (1898. évf.) I. füzetében jelent meg. (Ugyanez a térkép a «Meteorologische Zeitschrift» 1898. évi folyamában, valamint «Az Időjárás» 1898. évi márcziusi füzetében is megjelent.) Raum csapadéktérképe 184 állomás adatai alapján készült, közülök 111 állomásnak van 11 évtől 25 évig terjedő sorozata, míg a többi 73 állomás megfigyelésének sora legfeljebb 10 éves, vagy kevesebb (51 állomásnak csak 6 éves sorozata van.) Raum nem redukálta az észlelés-sorozatokat egységes időközre, a térkép tehát nem homogén anyag alapján készült. Ez a körülmény s az állomásoknak aránylag még mindig kicsiny száma magyarázza meg, hogy térképe bár főbb vonásaiban a természetes állapotnak megfelel, a részletekben még sok helyütt bizonytalan, az eddigi térképekhez képest azonban határozott haladást jelez. Ezzel a munkával majdnem egyidejűleg dr. H. AnderTcó Aurél meteorológiai intézeti adjunktus is feldolgozta kritikailag az 1871—95. évi csapadékadatokat; ő azonban a rövidebb sorozatokat 25 évre számította át s homogén sorozatok alapján szerkesztette meg Magyarország évi és négy évszakos esőzési térképét egy nagyobb munka keretében, mely azonban jó részben kéziratban maradt. Munkájának egy része a térképekkel együtt «A csapadék átlagos eloszlása Magyarországon (1871—19001» czimmel a M. kir. orsz. meteorológiai intézet évkönyvei XXXI. köt. (1901. évf.) IV. részében jelent meg. Ugyanitt az adatok 25 évről 30 évre vannak átszámítva. Anderkó térképének jóoldala, hogy homogénné tett (sorozatok alapján készült) főbb vonásaiban ma is helyt áll, a részletekben azonban, a dolog természeténél fogva több helyen túlhaladott képet mutat. Az 1882—91-i 10 éves időszakból Bogdánfy Ödön műszaki tanácsos is megszerkesztette hazánk eső-térképét, a mely nagyobbszabású munkája keretében («Vízépítés, kiváló tekintettel hazai viszonyainkra, I. rész. Hidrologia. Kiadja a Magyar Mérnök- és Építészegylet, Budapest, 1902») jelent meg. Ugyancsak ő a 6*