Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

1. füzet - VII. Apró közlemények

64 Ezért indították meg 1899-ben a szabályozást Ivonoptól kezdve, mert azon a részen közvetetlenül a Maros mellett több kőbánya van, melyekből vízépítő czélokra kiválóan alkalmas kő olcsón megszerezhető és a meder szabályozása után víziúton az Arad alatti szakaszra is olcsón leszállítható lesz. A szabályozásra fordítható évi költségadomány azonban aránylag csekély volt s a szabályozás oly lassan haladt lefelé, hogy az Arad alatti szakasz középső részére, Perjámos, Nagylak-Makó vidékére csak évtizedek múlva került volna sor. holott épen ezen a szakaszon okoz a legtöbb kárt az elfajult, rendezetlen Maros, Ezért 1903-ban a szabályozás czéljaira rendelkezésre álló évi adomány megosztásával a szabályozómunkákat a Maros torkolatától kezdve felfelé is megindították, eleinte Makóig, később Apátfalváig, a toroktól kezdve 33 km. hosszúságban. Míg azonban a konop-aradi szakaszon, — kevés kivételt nem tekintve, — végleges kőműveket építettek, addig az alsó, szeged-apátfalvai szakaszon a kő drágasága miatt téglával terhelt ideiglenes jellegű lőzsemúveket építettek, s kővel leendő véglegesítését egyelőre elhalasztották. Ezek az ideiglenes művek az első években rendeltetésüknek teljesen meg is feleltek, később azonban, — a mint a felhasznált rőzseanyag korhadni kezdett, — a művek is pusztulásnak indultak. S bár a folyammérnöki hivatal évről-évre tetemes összeget fordított a régebbi rőzseművek fentartására és javítására, most már a folytonos javítgatás ellenére is ideiglenes jellegükben tovább fenn nem tarthatók s ha az eddigi szabályozás sikerét veszélyeztetni nem akarják, véglegesítésük tovább nem halasztható. A legközelebbi évek munkája tehát ezen a szeged-apútfalvai szakaszon 33 km. hosszban épült ideiglenes műveknek kővel való biztosítása lesz és csak annak megtörténte után fogják a szabályozást felfelé tovább folytatni. Az aradi folyammérnöki hivatal hatáskörébe tartozó 260 km. hosszú Marosszakaszból tehát ez idő szerint Arad felett 68 km., Arad alatt 33 km. van szabályozás alatt ; ebből végleges müvekkel rendezve van 68 km., ideiglenes művekkel 33 km ; a felső 68 km.-ből azonban 8 km. szabályozása még befejezetlen. A szabályozásra fordítható évi adomány ez idő szerint csak 300.000 korona, a mely összeget a folyammérnöki hivatal a két szakasz között közel egyenlően oszt meg. Kívánatos volna, hogy az évi adomány felemelésével a szabályozás menete gyorsabb legyen. Gillyén József. 2. Más-e a hidraulika nálunk és a külföldön ? Az «Akadémiai Ertesítő»-nek 1911. novemberi füzetében olvassuk, hogy egy 1860. évi akadémiai szépirodalmi vita alkalmával Jókai ezt mondotta: «Valamikor tudós hazánkfia, Beszédes mérnök, azt állította, hogy a hidraulikának más szabályai vannak Magyarországon, mint másutt és ezt be is bizonyítá ; hasonlóan bátor vagyok én kimondani, hogy ez esztózisnek más és sokkal követelőbb szabályai vannak nálunk, mint más nemzeteknél.» Mikor megkérdezték tőle, hogy érti e szavakat, azt válaszolta, hogy Beszédes szerint nálunk a folyókat felülről lefelé kell szabályoznunk, hogy az alsó folyás mentén lakók szintén kényszerítve legyenek a szabályozásra, ha nem akarják. hogy a vízár őket elsöpörje. Toldy Ferencz ezekre a következőket felelte : «A fizikai természet azonegy törvényeket követi planétánkon Magyar- ós nem Magyarországon ; tegyük hozzá : a művészet különböző formákban jelenik meg a külön népeknél, de a népnek nem lehetnek más-más éghajlatok alatt más-más törvényei, mert az emberi ész végre mindenütt azonegy törvényeket követi.» Bartus Adolf.