Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
6. füzet - V. Apró közlemények
239 ták. A robbanás két részre szakította s csak a kisebbik, körülbelül 1J t rész volt olyan állapotban, hogy kellő elzárás alkalmazásával úszó helyzetben vontathatták ki. A hajó nagyobb része jóformán teljesen tönkre ment. 13 évig feküdt a víz alatt s a rozsda, s a rárakódott kagylók és vízi növények annyira megrongálták, hogy csak darabokban lehetett kiszedni. A bronz-, fa- és kaucsuktárgyak épen maradtak benne. Ami a robbanás okát illeti, bizonyosat a hajó kiemelése után sem tudtak meg. Valószínű, hogy előbb külső robbanás s utána a belső puskaporkészlet robbanása következett be. Bizonyos, hogy belső robbanás volt; a külsőt csak gyanítani lehet. Az egész munkálat 900,000 dollárba (körülbelül 4.500,000 K-ba) került. A józanabb amerikaiak élénken megbírálták ezt a «teljesen haszontalan» kiadást, mely semmi világot nem derített a aMaine» elsűlyedésének körülményére s melyet nem követelt a nemzeti becsület sem, mert ebben a dologban nem volt érdekelve. 5. A vízvezetéki csövek rozsdásodása. A bajor királyi vízvezetéki szolgálat- 1911. évi jelentésében a vízvezetéki csövek rozsdásodására vonatkozóan a következőket mondja: Az építés, valamint régibb művek megfigyelése közben szerzett tapasztalatok megerősítik azt a már ismeretes tényt, hogy galvanizált kovácsoltvas-vezetékek agyagos rétegekben csak 7 10 évig tartanak, még akkor is, ha a környező anyagban nincsenek is a vasat megtámadó alkotórészek. A gyors pusztulás mindenesetre a környező talaj ama tulajdonságának tudandó be, hogy a vizet sokáig magában tartja. A körülmények arra kényszerítenek, hogy a csöveket a nedvesség ellen kellően megvédjük, vagy más csőanyagot alkalmazzunk. A galvanizált csöveknek aszfaltozott kovácsolt-vas, jutázott*) kovácsvas, aczél vagy öntött csövekkel való pótlására vonatkozó kísérletek az idő rövidsége miatt még nincsenek befejezve. Ha az eredmények nem volnának kedvezők, akkor drágább anyagra, talán ólomköpenynyel ellátott aczélcsövekre kellene áttérni. A csöveknek vasoxiddal és chrenothrix-szal **) való eldugulásának vastalanító berendezésekkel vették sikeresen elejét. Igen jól váltak "be a léghozzávezetéses berendezések. Az agyagos zavarodásokat is aluminiumszulfát hozzáadásával és kazánokban való ülepedéssel és rákövetkező szűréssel sikeresen előzték meg. A csővezetéknek és a czementvakolatnak a szabad szénsav okozta pusztulása ellen még mindig az ismert mázolásokat alkalmazzák s kielégítő eredménynyel. Hogy azonban a szénsavat eltávolítsák, még mielőtt a vezetékben és medenczében kárt okozna, most már ismételve savtalanító berendezéseket alkalmaznak szellőztetéssel és márványrétegen való átfolyással. 6. Az Odera egyik átszakadt gátjának helyreállítása. A Zentralblatt der Bauverwaltung 1912. évi május 15-iki száma érdekes leírást ad az Odera egyik átszakadt tüsgátjának helyreállításáról. A gát a Neisse torkolata közelében épült az oderai hajózás czéljából s az 1911. év jún. 23-ára virradó éjjel szakadt át. Az oderai hajózásban ennek következtében szünet állott be. Hogy mi volt az oka az átszakadásnak, nem lehetett biztossággal kisütni, mert a szakadás helyén 6 m. mély kimosás keletkezett. Valószínű, hogy a gát alapja alatt átmenő fagyökerek *) A kovácsolt vas- és aczólcsöveket jutával szokták bevonni s azután aszfaltozzák. **) A chrenotrix baktérium, mely vastartalmú vizekben tömegesen fejlődik. 15*
