Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - V. Apró közlemények

233Hogy az előirányzott költségekből mennyi esik az érintett malmok s öntözés terhére, annak megállapítása a megindítandó hatósági tárgyalások feladata lesz. A fent leirt módon elkészült terv és költségvetés alapján az érdekeltekkel a tárgyalások megindultak s 1911. október 19-én a Lajta vizrendezö társulat Magyaróvárott meg is alakult. Az érdekelt teriiletek következőkép oszolnak meg az egyes községek közt: Magyaróvár ... ... ... ... ... 790 kat. hold 131 öl Levél... .... 885 « « 347 « Hegyeshalom ... ... ... ... 3375 « « 403 « Miklóshalma... ... ... ... ... 1897 « « 856 « Zurány ... ... ... .... . . ... 2004 « « 293 « Gáta ... .1. ... ... ... ... 533 « « 583 « Rajka ... ... ... ... ... ... 231 « « 366 « Bezenye..... _ . ... ... ... 118 « « 1567 « Összesen ... 9835 kat. hold 1346 öl, A szavazás alkalmával a társulat megalakítására szavazott 6233 kat. hold 492 öl, ellene szavazott és távol volt 3602 kat. hold 845 öl. A megalakulást a földmívelésügyi minister úr 25291/912. sz. intézkedésével hagyta jóvá és ezidőszerint a megalakulás némely formaságai, úgyszintén a fontosabb részletkérdések dolgában folynak a tárgyalások. Közöttük legfontosabb a Rábaszabályozó társulattal való egyezkedés. A most alakult Lajta vízrendező társulat árterének túlnyomó része ugyanis ezidőszerint a Rábaszabályozó társulat árterében van duna-lajtai ártér czímen. Ennek a helyzetnek megoldása a mostan folyó tárgyalások legfontosabb része. Pech Béla. 3. A «Kraszna» kotróhajó elsülyedése és kiemelése. (8 képpel.) Az aradi m. kir. folyammérnöki hivatal a Maros folyó konop—aradi szakaszának szabályozó munkálataihoz kisebbfajta kotróhajókat is alkalmaz, melyekkel a párhuzamos műveket hátaltöltjük, а gázlókat a szükséghez képest átkotorjuk és a mederből a hajózó akadályokat eltávolítjuk. Az 1912. évben két kis kotró dolgozott a hivatal kezelésében s egyikök, а и Kraszna», május hó 18-án elsülyedt, mert egy tiizi fával megterhelt tutaj, vezetői gondatlanságából neki ütődött s a fahajótest elejét a vízvonal alatt összetörte. Az összeütközés oly erős volt, hogy — a mint a kotró kiemelése után láttuk, -- a kotró orrát alkotó fenyőfahajónak 5 bordaköze tört be s maga a tutaj is darabokra szakadt. A támadt nagy léken gyorsan tódult be a víz s a kotró alig néhány perez alatt elsülyedt úgy, hogy a gépházban levő személyzet alig tudott menekülni. Még az volt a szerencse, hogy a kazánban nem volt tűz s így nem robbant fel és a darabokra szakadt tutajról vízbe esett oláh tutajosok is ki tudtak kapaszkodni s így legalább emberéletben nem esett kár. A «Kraszna» kotrót két másik társával együtt az állam az ecsedi láplecsapolótársulattól vette; ezekkel a kotrókkal készítette a társulat annak idején nagyobb lecsapoló csatornáit. A kotrók egyike, a «Kraszna» hajótestének alakjánál fogva csak állóvízben való kotrásra volt alkalmas. A vas hajótest ugyanis téglaalakú volt, elől függőleges fallal; ehhez a vas hajótesthez a társulat a munka folyamán az oldalbillegés csökkentésére kis fa-vendéghajókat erősíttetett. Ilyen alakban ezt a kotrót a sebes Maroson nem tudták használni, mert a hajótest mellső függőleges fala az erős vízfolyással szemben igen nagy ellenállást fejtett ki és