Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - III. Szabó Nándor: A budapest-bajai Dunaszakasz szabályozása

604jégtorlasz keletkezett a felső torokban. Különösen erős volt az 1902. év deczemberében keletkezett torlasz, mely itt sziklaszilárdan állt és nemcsak a jég levonulását akadályozta meg, de elfogván az átfolyás különben is szűk szelvényének nagy részét, a víz sem talált kellő lefolyást és igy a felső szakaszokon 650 cm.-re földuzzadván, elöntéssel fenyegette az egész vidéket. Szerencsés körülmény volt azonban, hogy a koppányi átvágás közepe tájából lefelé sík víz volt és így alkalom nyílt a torlasz megbontását robbantás útján megkísérelni, mert a fölszakított jégtuskók leúszhattak. 4 napi munka után sikerült is a koppányi átvágást teljesen szabaddá tenni és hogy az egész 40 km. hosszú szakaszon levő torlaszoknak ez volt tulajdonképen az alapja, kitűnt később a felső szakaszon észlelt vízállások összehasonlításából : mert 24 órával a koppányi átvágás torkának szabaddá tétele után a vízállás Fajsznál 60 cm.-t, másnap 50 cm.-t, harmadnap pedig újabb 120 cm.-t esett. A jég levonulásának biztosítása végett szükséges, hogy az átvágásokat, különösen a legalsót kifejleszszük; de még egy körülmény sürgeti a szakasz szabályozását. Ugyanis a baja—bátaszékí vasúti híd irányát a tervezők nem a jelenlegi állapotoknak megfelelően állapították meg, hanem úgy, mintha a koppányi átvágás már teljesen ki volna fejlődve és a régi ág el volna zárva, vagyis a leendő szabályozás vonalának irányára merőlegesen. Most t. i. a régi ágból kiömlő víztömeg a sodor irányát a balpart felé tereli, mi által a híd alatt közlekedő járóművek, különösen a hosszabb hajóvonatú gőzösök hátsó uszályai és az evezős hajók a balpart felé eső pillérek felé sodródnak úgy, hogy bár a hídnyílások 100 m. szélesek és nagy elővigyázattal haladnak, minduntalan fordulnak elő hajókárok és több hajó már el is sülyedt. Minthogy a lúd irányát nem változtathatjuk meg, a sodor irányát kell a hídhoz idomítani. Ennek elérésére mindenekelőtt a híd fölött levő zátonyt fogjuk kikotorni és a régi ágat 0 vízig elzárni, azután hozzáfogunk az átvágás bővítéséhez ; hogy a sodor minél inkább belefeküdjék a bajai kanyarulatba, az átvágást az alsó részén a balpart felé, felső részén pedig a jobbpart felé szélesítjük ki. A zátony anyagából feltöltjük a bajai kanyarulatban levő művek mögötti mélységeket és a part egy részét rakodóvá szándékozunk átalakítani. Később a régi ágat partmagasságig elzárjuk, ez átvágás fölötti széles medret szűkítjük és ha szükségét látjuk, az átvágás alatt még egy terelőművet építünk. A felső 2 átvágás fejlesztése végett a régi ágakat -(- 3 5 m. magasan elzárjuk, az alsó végeken pedig terelőművek épülnek. Az elzárásokat a szabályozás vonalának irányában terveztük; szerény véleményem szerint czélszerübb volna, ha beljebb épülnének, mert kevesebbe kerülnének és könnyebben volnának fentarthatók. A régi ágak elzárásával az átvágások valószínűen rohamosan fognak fejlődni, miért is idejekorán gondoskodni kell majd a partok biztosításáról, nehogy úgy járjunk, mint a bogyiszlói átvágásnál, hol a meder a megszabott szélességet túllépi.