Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - IV. Jankó Miklós:A máramarosi drótfonatos szabályozó művek

21-4 A máramarosi drótfonatos folyószabályozó müvek. (22 képpel.) Irta: Jankó Miklós. Ismertetni fogom azokat a folyószabályozásra szolgáló drótfonatos műveket, melyek főleg Máramaros vármegyében 1909. augusztus 1. óta készültek, de kiterjeszkedem a kassai kultúrmérnöki hivatalnak 1907-ig visszamenő munkálataira is, a mikor először építettem ilyen szabályozó műveket. Általánosan ismert dolog, hogy a kővel töltött rőzsehengerekből, rőzsepokróczokból, valamint rakott rőzseműből készült szabályozó művek nemcsak olcsók, hanem nagyon jók is, ha 1. vagy csak a kisvíz színe alatt alkalmazzuk őket, 2. vagy pedig oly körülmények közé helyezzük, hogy a rőzse kihajtása lehetővé válik. Az első feltételnek Máramaros vármegyében is könnyen eleget tehetünk, de annál nehezebben a másodiknak. A kihajtást tudvalevőleg oly módon biztosíthatjuk legjobban, lia a rőzseműveket kora tavaszszal, vagy pedig késő őszszel építjük meg. Máramarosban a normális időjárás az, hogy október közepén megindul az esőzés, s úgyszólván a tél beálltáig állandóan kisebb árvizeket hoz létre, a melyek a megye nagy esésű folyóin folytonos akadályai a szabályozó művek építésének. A mint pedig beáll a fagy, egyrészt maga a nagy hideg, másrészt pedig a befagyott zátonyoknál a rendkívül sokba kerülő kavicstermelés drága volta teszi lehetetlenné a munkálatok folytatását. A tavaszi hóolvadás Máramaros vármegyében rendesen esőzéssel kapcsolatban indul meg, mi abnormis nagy vizeket idéz elő; de ugyanekkor, — mivel a csapadék a havasokon hó alakjában szokott lehullni, — a havasi hóréteg is megvastagszik. Ez az oka, hogy nálunk még május hó közepén havat láthatunk a havasok tetején, s hogy éppen ezért a hóolvadás okozta magasabb vízállás rendesen május közepéig tart el. Néha azonban megesik (többek közt ez évben Visk községben), hogy a Tiszán csak június hó elején kezdhettük meg az érdemleges munkát. A nagy vízállásnak kettős rossz oldala van : 1. Nem engedi meg, hogy a rőzse kihajtásának biztosítása érdekében a kora tavaszi időszakot kellőképen kihasználhassuk. 2. A kihajtott rőzsének azokat a szálait, a melyek még nem emelkedtek az árvíz színe fölé, valamint a frissen elhelyezett tavaszi rőzsét is, mely még nem hajthatott ki, a mintegy l

1/, hónapig szakadatlanul tartó árvíz a levegőtől teljesen elzárja, hogy úgymondjam megfojtja, tönkre teszi. így tehát, a rőzseművek legalkalmasabb építő idejét ki nem használhatva, nem marad egyéb hátra, mint hogy vagy nyáron építsünk kisvíz színe fölé emelkedő rőzseműveket, vagy pedig más anyagot és rendszert keressünk műveink számára. Kisvíz színe fölé emelkedő rőzseműveket nyári kisvíz idején építeni nem