Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

1. füzet - V. Schaffer Antal:Az 1909. évi bajai jégtorlaszok robbantása

7 teri tanácsos úr elrendelte, hogy teljes felszereléssel induljak Bajára, onnan pedig a jégrobbantás helyszínére. Ezért intézkedtem a robbantó anyagoknak és szereknek Bajára leendő továb­bítása érdekében s február hó 23-án Szurány Gyula kir. főmérnökkel, Konkoly Thege Elemér kir. segédmérnökkel, továbbá egy bányamesterrel és három dinamit­kezelővel, illetve tűzmesterrel Bajára utaztam. Mivel a jégárnak lefolyását bizto­sító munkálatokhoz csáklyás csapatra is volt szükség, a 24 munkásnak felfoga­dására, felügyeletére és egyéb teendők végzésére, Connert Frigyes bajai folyam­felvigyázót is alkalmaztam. A jégbontó munkálatokat megelőző intézkedések és a helyszín vizsgálata. A jég­bontó kirendeltség február hó 23-án este 10 órakor Bajára érkezett s a műszaki tisztviselők a következő nap délelőtt a «Sárközi Armentesítő Társulat» töltésén a koppányi átmetszés alsó torkolatáig mentek, hol arról győződtek meg, hogy több mint 3/i része összetorlódott jégtömeggel van telve, míg a régi Dunameder, vala­mint a kopányi átvágás felső torkolata és a csanádi átmetszés alsó torkolatától felfelé mintegy 300 m. hosszú szakasz jégmentes. E tény megállapítása után, a jégrobbantó kirendeltség a csanádi átmetszés balpartján felfelé haladt a siikösdi átmetszés közepéig s arról győződött meg, hogy itt összefüggő, tömött, sok helyen különösen a partok szélétől befelé mintegy 25 m. szélességben — fenékig érő jégtömeggel van dolgunk, melynek részbeni meglazítása, illetve fokozatos leúsztatása hosszú és fáradságos munkát követel. Ennek tudatában, valamint a jégrobbantó művelet gyorsítása érdekében lak­helyünket a csanádi szivattyútelepre helyeztük át, hol naponta alig egy órai gya­loglás után a munka színhelyét elérhettük s hol telefon, robbantóanyagok és segéd­munkások részére a kellő helyiségek rendelkezésre állottak. Hogy a Dunamederbe szorult jégtömegekről tiszta képet kapjunk, kitűztük azokat az irányokat, melyeken át a meder-, illetve jégszelvények felveendők. A munka kivitelére vonatkozó fontosabb előintézkedések megtétele után, este visszautaztunk Bajára. Minthogy időközben, azaz február hó 25-én a nagymarosi vasúti állomáson feladott robbantó por (haloxilin) a hozzá való szerek és jégrobbantó eszközök Bajára érkeztek, a szükséges léczek, deszkák, pallók, dorongok és kisebb felsze­relés-tárgyak bevásárlása, valamint a munkaerő felfogadása és több ladik kibér­lése után már aznap délután mindenestül átköltöztünk a csanádi szivattyútelepre, hogy következő nap reggel a jégbontó munkálatokat teljes erővel megindíthassuk. 2. A jégtorlaszok keletkezésének oka és a jégviszonyok a robbantás előtt. A jég­torlaszok keletkezésének oka nemcsak a meder elfajulásában, hanem abban is keresendő, mily vízálláskor és mily hideg alkalmával áll elő a jégzajlás és hogyan alakul ki az összeálló jégtakaró. Ha pedig tekintetbe veszszük, hogy 1908. év deczember havában kis vízálláskor bekövetkezett hideg alkalmával kezdett a jég lezajlani, mi sem természetesebb, mint hogy a zátonyok és kellően ki nem fejlődött átmetszések okozta mederszűkülések a felső Dunáról lezajló nagy jégtömegeket szabad lefolyásukban gátolva, Fájsz és Baja között jégtorlaszokat és dugulásokat idéztek elő. A felső Dunáról lezajlott, valamint az Ordas és Baja közötti Dunaszakaszon létesült jég, a «Sárközi Armentesítő Társulat» igazgató főmérnökének nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents