Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

5. füzet - I. dr. Sigmond Elek: Új műszer a talajnedvességnek a helyszínen való meghatározására

84láttatja, mely alkalmas vasállványon nyugszik. Az a) itt is a. fúrótest, mely a talajt tartalmazza eredeti állapotában, b) a fúróval kimetszett talajhenger kitolására szolgáló csavar, c) öntött sárgaréz toló hengerecskével, mely a csavarral nincs összefüggésben, d) sárgaréz henger, mely 5 cm. hosszú és átmérője úgy van választva, hogy ürfogata epen 50 cm

s ; ebbe toljuk át a talajhengert és két végén lemetszve a kimért térfogatot kapjuk; e) aczélhüvely arra való, hogy a fúrótestet a vízhengerrel összekösse ; az egész aczélkeret (f) a csa varnyomás el lentámaszául szolgál. Az új készülék alapeszméje a Kopeczkyféle talajfúró alapgondolatából eredt, de tőle sok tekintetben eltér. A készülék két főrészből áll, az egyik maga a fúró, mely a talajba leütve, szabályos hengert metsz ki a kívánt mélységből ; a másik a kitolószerkezet, mely arra szolgál, hogy a kimetszett hengerből pontosan 5 cm. hosszú és 50 cm

3 térfogatú talajhengert metszünk le. Kísérletezéseim folyamán sok nehézséget kellett leküzdenem a szíktalaj túlságos kötöttsége és keménysége miatt. Az először szerkesztett fúrók mind beletörtek és még a jelenlegi szerkezettel is óvatosan kell bánnunk. Elméleti megfontolás alapján kifogásolható, hogy a fúrószerkezet leütésekor és a kimetszett talajhenger kitolásakor a talaj összepréselődik. A szíktalaj esetében ez, ha egyáltalán előfordul, csak igen kismértékű lehet, mert a talaj annyira tömött és szívós, hogy nagyobb mértékű eltorzulás elő nem fordulhat. Mindenesetre minél lazább szerkezetű talajon dolgozunk, annál nagyobb hibát okozhat ez a tényező s ezért ilyen esetekben meg kell előbb győződnünk arról, hogy a térfogat mily mértékben változik. Eddig végzett kísérleteim, melyeket nagyrészt a békéscsabai szikes réten hajtottam végre, főképen a műszer és az eljá2. rajz. rás kipróbálását czélozták. Tapasztalataimat következőkben foglalhatom össze: A műszer még ma sem olyan erős, hogy szíktalajok nagy ellentállását minden esetben veszély nélkül leküzdhesse, de kellő óvatossággal eljárva használható. Az eljárást legmegfelelőbben következő beosztással alkalmazhatjuk: a fúrókészülékkel 8—10 talajmintát gyüjtünk és légmentesen záró rézhengerekbe mindjárt a meghatározásra szánt 50 cm

3 talajt lemetszük. A mintavétel ideje a talaj minőségétől, nedvességétől és más külső körül-