Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

4. füzet - III. Szurány Gyula: Nehány vízalatti robbantás ismertetése

It) reit czölöpöt pedig a hajó hosszanti tengelye irányában egymástól 10 m. távolaágban; az utóbbiak a hajó fenekét átlyukasztva, 2-0 m.-re hatoltak a meder fenekébe s ennélfogva teljes biztossággal megálltak. Az éinlített czölöpökön fűzfavesszőkből csavart karikák segítségével, földdel megtöltött czementzsákokban elhelyezett dinamittöltéseket sülyesztettem a meder, illetve a hajó fenekére, melyek vezetékeit egymás között, valamint a fővezeték két ágával öszszekötöttem. Az általános elrendezést, a robbantó töltések sülyesztésmódját, valamint az egyes aknák töltésmennyiségét a 8. és 9. képeken tüntettem fel. A töltésmennyiségeket a hajó oldalaira nézve megközelítőleg a keményfára megadott következő gyakorlati kéjíletből határoztam meg : T= 0-066 bd* (b) a hajó oldalának magassága, a jelen esetben 190 cm., (d) a hajófal vastagsága pedig 28 cm. Ezeket a számadatokat behelyettesítve : T = 0 066 X 190 X 764 = 9580 gr. = 9-58 kg. Tekintve a vízoszlop fojtását, valamint azt a körülményt, hogy a zsákokban sülyesztett töltéseket földdel is elfojtottam, a töltésmennyiséget Vs'dal lehet csökkenteni s így kiadódik : T= 9-58 — 3-19 = 6-39 kg. A hajó fenekének szétrombolására 4 aknát a hajó hosszanti tengelye irányában bevert czölöpökön sülyesztettem le. Töltésmennyiségük meghatározására ugyancsak a fenti képletet használtam, melyben (b) a hajófenék szélessége, azaz 500 cm. és (d) a vastagsága, azaz 23 cm., tehát T = 0-066 X 500 X 23

2 = 1746 gr. = 17-46 kg. ennek Vs-ad részét levonva T= 17-46 — 5-82 = 11-64 kg. A hajó robbantására számítás alapján meghatározott töltésmennyiségek ennélfogva : 12 X 6 39 + 4 X 11-64 = 76-68+ 46-56 = 123-24 kg. Tényleg azonban 125 kg.-ot használtam fel, illetőleg sülyesztettem el első ízben, mely mennyiségnek elosztását a 8. képen tüntettem fel. Megjegyzendő, hogy az egyes aknák töltésmennyiségében való megállapodáskor mértékadók vol8. kép. Robbantó aknák elhelyezése.