Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

4. füzet - I. Kvassay Jenő: A budapesti körcsatorna

2 Az egész csatorna hossza a vízválasztóig a Rákos-patak völgyében 17-5 km., a vízválasztótól a soroksári Dunaágig 11 km. Emelkedése a soroksári Dunától a gerinczbögéig 34 méter, melyet a Rákos-patak völgyében 4, a soroksári Dunaágtól Kőbányáig 5, összesen 9 hajózócsegével győzne le. A körcsatorna táplálása a soroksári Dunaágból, vagy a Rákos-patak torkolatánál történnék villamos czentrifugális szivattyúk segítségével, melyek a szükséges áramot a soroksári vízerőtelepből nyernék. E körcsatornának építőköltségei, a kisajátítandó területek értékét nem számítva, 30 millió koronára rúgnak a kereskedelmi minisztérium csatornatervező kirendeltségének egységárai alapján, melyből 13 millió korona esik a rákospatakvölgyi ágra, míg a soroksári medenczébe visszatérő ág, lia a vízemelőtelepeket ott helyeznék el, 17 millió korona költséggel létesíthető. Lehetséges-e a körcsatornának az ismertetett vonatozáson kívül más megoldása is? Ez időszerint a fentebb leírt vonatozás még legnagyobb részben beépítetlen területeken halad keresztül, tehát a kisajátító költségek nagysága a csatorna megépítését lehetetlenné nem teszi. Ha a csatorna a közvetetten jövőben nem is létesülhetne, mégis végleg meg kellene állapodni a vonatozásában és a városszabályozás tervébe oly módon kellene beilleszteni, hogy megvalósítása bármikor lehetségessé váljon. Minden más vonatozás, akár kilebb, akár beljebb megyünk, nemcsak földmunkában, de kisajátító és hídépítő költségekben is óriási többköltséget szükségei. A székesfőváros és környéke helyszínrajzának egyszerű megtekintéséből is bárki meggyőződhetik ennek igazságáról. A körcsatornának ily emü vonatozása a leghelyesebb megoldás-e ? Ha egyáltalán megokolt a székesfőváros fejlődése és jövője szempontjából a körcsatornáról beszélni, akkor a javaslatba hozott vonatozás kétségtelenül a leghelyesebb megoldás. Mert a Dunától kellő távolságban fekszik és a városnak és közvetetlen vidékének oly részére biztosítja az olcsó víziközlekedés összes hasznát, melyekre nézve eléggé meg nem becsülhető, vagyis a melyekre nézve a Duna kedvező forgalmi hatása már majdnem teljesen elenyészik. Elég a székesfőváros és környéke térképére egy beható pillantást vetnünk ós azonnal meggyőződünk, hogv a tervezett körcsatorna az egykori Nagybudapestnek szerves összekötő kapcsa lesz. Kivételesen lehetséges csak oly kedvező helyzetet találni, hogy egy körcsatorna valamely városfejlesztés programmjába annyira beleüljék, mint Budapesten ; magának a városnak fejlődését semmiképen sem akadályozza és hozzá még hivatva van, hogy a szomszédos községeket, melyekkel jóformán már össze van nőve, a legerősebb kapocscsal, az olcsó közlekedés megteremtésével és a hozzá támaszkodó iparfejlesztéssel fűzze legszorosabban a fővároshoz. Habár a körcsatorna a székesfőváros szépségét is nagyban emelné és az óriási háztömbökből álló kőtömegnek kellemes és közegészségi szempontból is üdvös megszakítása volna : mégis e szempontok nem eshetnek oly súlyosan a mérlegbe, hogy az ide vonatkozó tetemes költségeknek reáfordítását kellőleg megokolhatnák. Csakis az a nagy értékemelkedés, melyet egy jól elhelyezett körcsatorna az egész környékre gyakorolna, teszi lehetővé, hogy egyúttal gyümölcsöző befektetés is legyen. A körcsatorna és a budapest—szolnoki csatorna kapcsolata. E körcsatorna, habár