Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

4. füzet - I. Kvassay Jenő: A budapesti körcsatorna

3 magában véve is előre meg sem állapítható hatással volna a székesfőváros emelkedésére, mégis országos közgazdasági fontosságúvá ama körülmény emelné, ha egyúttal a Duna—Tisza-csatornának lehetne kiindulása. Nevezetesen a helyzet oly kedvező, hogy e két csatorna nemcsak minden nehézség nélkül egybekapcsolható, hanem még a körcsatorna is több, mint feleköltséggel építhető meg, ha a budapestszolnoki csatornának kiinduló pontjaként épülne ki. Mert ez által csakis a Rákospatak völgyében tervezett csatornarészt kellene a körcsatorna költségére megépíteni, míg a soroksári medenczéből a szentlőrinczi határba esőtalálkozásig terjedő szakasza a Duna-Tisza-csatorna terhére esnék, a mi a körcsatornára nézve több, mint 17 millió korona megtakarítást eredményezne, ezenfelül elesnének a vízemelés költségei, mert a Duna—Tisza-csatorna táplálná a Rákos-patakvölgyi hajózó csatornát is. Mily alapon volna a budapesti körcsatorna kiépíthető? A nélkül, hogy pozitiv indítványt tennék a körcsatornának mily pénzügyi alapon való kiépítése dolgában, két, Poroszországban már alkalmazásba vett megoldásmódozatról fogok itt röviden megemlékezni. Mindkét megoldásnak alapja a csatornaépítéssel elérendő értéknövekedés és ezt az értéknövekedést használják fel egyes csatornák tervének megvalósításakor. A Teltow-csatorna 40 kilométer hosszú. A telek értéke a Berlinhez való közelsége miatt már a csatorna építése előtt is igen nagy volt és a csatornától jobbra és balra fekvő 500 méteres, vagyis összesen 1 kilométer széles szalag értéke mintegy 100 millió márkára rúgott. A csatorna megépítését emez 1 kilométer széles szalag földterület kisajátítására alapították ; a csatorna építése 50 millió márkába került ; a csatorna befejezése után az 1 kilométer széles szalagon elért telek-értéknövekedés 500 millió márkára emelkedett. A Nordsee-, vagy Kaiser-Wilhelm-csatornánál a telek értékemelkedése a csatorna megépítése után egész 4 kilométerig terjedt. Brunnsbüttelnél az építéshelyek értéke négyszögméterenkint 4 márkáról 8—12 márkára emelkedett, még 2 kilométer távolságban is a csatornától az értéknövekedés négyszögméterenkint 4 márkára rúgott már 1903-ban. Rendsburg városkában a beépített telkek értéke •50°/o-kal emelkedett. A csatorna keleti végén a telkek értéke nagyobb területek esetén hektáronkint 1000 márkáról 6000 márkára szökött fel, míg a'csatorna közelében az építkező telkek, melyek azelőtt 200 márkáért keltek el, 20.000 márkára emelkedtek hektáronkint. Hasonló értékemelkedések állottak elő a Dortmund—Ems-csatorna építésekor is. Ez értékemelkedésekből kiindulva, illetőleg reájuk támaszkodva kétirányú eljárást látunk Németországban érvényesülni. Az egyik abban áll, hogy a csatornaépítéssel kapcsolatban akár az állam, akár a csatornaépítő vállalat megkapja a jogot a csatornával párhuzamosan húzódó, maximálisan 1 kilométer széles földszalag kisajátítására, valamint ipari és építő czélokra való parcellázására. Ezt az eljárást követték a Teltow-csatornánál ; az 19Ú7. évi julius 17-iki porosz törvény ugyanily jogot ad a Rhein-Weser-, vagy u. n. Mittelland-csatormára, akár az állam, akár az érdekelt Kommunalverbandok a csatorna létesítői. l*