Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - IV. Gayssler P. Vilmos: Az Emscher-kutak

141 mozgásba, úgy azt a «bc» csövön keresztül vízbenyomásával fel lehet keverni s aztán kivezetni. A kútból elvezetett iszap fekete, egyenletes kásás tömeg, szaga kátrány és égetett gummira emlékeztet, de azért korántsem erős szagú. Különös sajátsása, hogy gázt tartalmaz. Ez fölötte fontos és kedvezően kihasználható tulajdonsága. Nevezetesen abból a szempontból, hogy ellentétben egyéb tisztító módAlaprajz. szerek iszapjával, a vizet könnyen leadja. Ugyanis, ha az iszapot alácsövezett területre bocsátjuk, a víz rövid időn belül a fenékre száll, még pedig azért, mert az iszaprészekhez sok gáznemű test (methán és széndioxid) van tapadva, tehát úszik. E sajátságát természetesen rövidesen elveszti, mert a gázok, a melyek eddig apró gömbök alakjában a nyomás alatt a molekuláris erők következtében oda voltak tapadva, a nyomás megszűntével elszállnak. A míg azonban ez a folyamat tart, addig az alúl elhelyezkedő tiszta víz az 5—10 cm. vastag homok szűrő rétegen át az E—P. metszet. 2—5 rajz. Szennyesvíz tisztító telep két Emscherkúttal. alagcsovekkel elvezethető. A víznek lefelé való mozgását az is segíti, hogy a kiszabaduló gázok helyén megnyílt utakon mozoghat s az alagcsövezés mintegy szívja lefelé. Az Emscher-kutakból nyert iszap eme sajátságában még az a nagy haszon is rejlik, hogy az iszap hamar szabadul meg vízétől s nincs alkalom reá, hogy a víz rothadásba menjen át, ellentétben más iszapokkal, a hol a viznek a mindinkább sűrűsödő iszapon át kell útat törnie, míg az alagcsövek elvezetik; ez idő alatt ezért ismét könnyen rothadásba megy át. Az Emscher-kutak eme sajátságát 2 érdekes kísérlettel igazolhatjuk. Az egyik kísérlet a következő : Ha a frissen lebocsátott iszapot hengeres esőbe teszszük, benne egyenletes, fent megemlített sajátságú anyagot mutat ; az üveg csak а/з magasságig töltendő meg ilyen iszappal (lásd a 6 8. számú rajzokat). 12 óra múlva azt tapasztaljuk, hogy