Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam

125 К. и. к. Hof- und Staatsdruckerei. Normal Verordnungsblatt für das к. u. k. Heer vom Jahre 1907 H. 39, und 1911. Ez útleírás keretét messze túllépném, ha kiterjeszkedném az elméleti fejtegetésekre, de törekvésem lesz annyi gyakorlati adatot szolgálni mely a tervezésekhez, véleményem szerint, tökéletesen elegendő. Példák: 1. Ha marhaitató cziszterna esetében a napi vízszükséglet 10 köbméter és a teljesen száraz csapadókmentes időszak tartama 60 nap, abban az esetben 600 köbméter ürfogatúnak kell lennie a víztartó medenczének, de természetesen biztosságból még ennél is nagyobb cziszternát tervezünk: még czélszeríibb két kisebbet tervezni. E példában a természetes vízgyűjtő terület nagysága — egy köbméter víz tározására 4—5 négyszetmétert számítva — 2400 — 3000 négyszögméter. 2. Ha házi cziszterna esetében a napi fogyasztás 500 liter, a csapadékmentes időszak ÍO nap (pl. július, aug. és szept.), akkor 45 köbméter űrtartalmú kell, hogy legyen a cziszterna medenczéje. És így tovább. Ebben az esetben a vízgyűjtő terület rendszerint a ház vagy házak teteje, amint alább látni fogjuk, egy köbméter vízre 2 —2'5 négyszögméter mesterséges terület számítandó, tehát rendelkezésre kell állani 90 —112'5 négyszögméter háztető-teriiletnek. 3. Adva van például egy háztető-terűlet 150 négyszögméter (vízszintes vetületben). Milyen víztérfogatú cziszterna tervezhető, ha a tavaszi csapadók mennyisége (január—június) pl. 400 milliméter? Ez mesterséges vízgyűjtő terület lévén, 80%-a jut lefolyásra, a többi elpárolog és elszivárog. Számítás: 400X 80 = 32.000; 32.000:100 = 320 mm., vagyis 0'32 m. X 150 négyszögméter anny i, mint 48 köbméter ; tehát 48 köbméternél nagyobb ürfogatű cziszterna nem tervezhető, mert ha az állandó vízfogyasztást tekintetbe veszsziik, még kisebb méret adódik ki. A medenczének czélszerű belső méretei pedig 3 méter szélesség, 4 m. hosszúság és 4 m. vízmélység ; összeszorozva ezt a három számadatot, az eredmény 48 köbméter. 4. Legtöbb esetben házi cziszternák esetén adva van a háztető területe és adva van a vízfogyasztás. Ha a tetőfelszín csekély terjedelmű, ebben az esetben magát a cziszterna külső felszínét alakítják ki vízgyűjtő területté terméskővel való burkolással, vagy pedig az udvarban vagy kertben megfelelő nagyságú területet burkolnak — természetesen mellvédőfallal bekerítve — és onnan vezetik a csapadékvizet a cziszternába. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az állandó vízfogyasztást sem, mely minden időszakban fennáll, tehát vízfelesleg idején tavaszi hónapokban is. Véleményem szerint ezeket matematikai képletekbe és egyenletekbe foglalni nem is szükséges, de feltétlenül kívánatos pontosan ismerni a tervezéshez szükséges adatokat és a meteorologiai viszonyokat. .Mindazonáltal e helyen felemlíteni, hogy a cziszternák méretezése grafikai úton a következőképen történik (1. a 6. rajzlapot): Derékszögű rendezőkre fel kell rajzolnunk a csapadékvíz mennyiségét folytatólagosan, mely jobb felé emelkedő, hullámzó görbe vonal, tavaszszal erősebb emelkedést mutatva, nyáron és őszszel pedig vagy vízszintes, vagy csekély emelkedésű, a szerint, a mint a csapadékdús időszak, szárazság vagy csekély eső van. Ugyanezekre a rendezőkre felrajzolandó jobb felé ferdén emelkedő egyenes vonal, mely a vízfogyasztást, illetve a vízszükségletet mutatja. Ez egyenes vonal