Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - III. Rozsnyay Károly: Boszniai és dalmácziai tanulmányutam

126 (állandó és egyenes vízfogyasztás) az előbb említett görbevonallal olyan viszony­ban van, hogy a tavaszi hónapokban a görbe vonal az egyenes vonal felett, nyáron és ősz elején pedig alatta van. Már most a víztömeggörbe pozitív része a vízfelesleget mutatja, a negativ része pedig a vízhiányt. A méretezéskor szem előtt kell tartani, hogy a negativ részt a pozitiv rész feltétlen meghaladja, vagyis a tavaszi vízfelesleg elegendő legyen a csapadék­szegény nyári és őszi hónapokra. Természetesen a vízgyűjtő terület növelésével szaporítani lehet a tározandó víz mennyiségét is. E grafikai meghatározásban benne van az állandó vízfogyasztás is (ezért ferde az egyenes tömegvonal) és jelezve van a vízfelesleg és vízhiány. Miután az adatok esetről esetre vidékenként változóak mind a csapadék viszonyokat, mind a fogyasztást illetőleg, a tömeg vonalakat minden tervezéskor külön-külön kell megszerkeszteni. A grafikon pozitiv részének összes tömege megadja a cziszterna medenczé­jének íirfogatát, vagyis megmutatja, hogy mennyi a vízfelesleg, melyet tározni kell a száraz időszakra. Természetesen tekintetbe veendő a vízgyűjtő területen az elpárolgás és elszivárgás útján veszendőbe menő vízmennyiség (20—50%) is. A cziszternák gazdaságosan és egyszerű, de kitűnő kivitelben építendők tökéletesen vízálló anyagból és pedig rendszerint a helyszínen található termés­kőből (mészkő) s kötőanyagul Dalmácziában hidraulikus habarcsot használnak (terrarosszából, szantorin-, román- vagy portland-czementből készítve). A medenczék mélysége 3—5 m., lehetőleg teljesen föld alá helyezve. A szűrő és. merítő aknákat és a berendezéssel kapcsolatos egyéb részleteket később fogom ismertetni. Dalmácziában egy köbméter terméskő cziszternafalazat 25—50 K-ba kerül; a mesterséges csapadékgyújtő négyzetmétere 2—4 K-ba A házi cziszternák iirfogata 15—30 köbméter és rendszerint a háztetőkről kapják a vizet. Itatócziszternák nagyobb állatállomány részére rendszerint nyitott meden­czékből állanak és ürfogatuk néhol az 500 köbmétert is meghaladja. Egy köb­méter víz tározó költsége 80 — 100 К a fedett víztartókkal és vízgyűjtő területtel együtt. Itatócziszternák esetén — melyek fedve nincsenek — 40—50 K. A dalmá­cziai tapasztalatok szerint a mesterséges felfogó területről az esővíznek 80%-a, a természetesről 50%-a folyik le. Egy köbméter gyűjtött vízre számítanak 8—10 négyszögméter mesterséges felfogóterületet, de mivel évenként négyszer is meg­telik a medencze, csak a negyedrészét, tehát 2—2 5 négyszögmétert vesznek számításba. E helyen — közbevetőleg — felemlítem, hogy Dalmácziában a kulturmér­nökség szervezete az országos kultúrmérnöki hivatalból (Meliorationsbureau) áll, melynek székhelye Zára és 8 osztálymérnökségből, de mind a 8 osztálymérnök a központban van. Mind itt, mind Boszniában a központi hivatal van csak fel­ruházva önálló hatáskörrel. Dalmácziában talajjavító czélokra évenként egymillió korona költséget enge­délyez az osztrák kormány és Dalmáczia, mint tartomány 10° 0 hozzájárulást ad. az érdekeltségek esetről esetre való bevonásának nem számításával. Legtöbb és legtökéletesebb cziszterna a nyert értesülések szerint az egész világon a dalmát szigeteken található és pedig mintegy 200 darab nyilvános

Next

/
Thumbnails
Contents