Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - II. Sajó Elemér: Adatok a Ferenczcsatornáról

10!) Viszont a meliékágazatok egyelőre közgazdaságilag még nem eléggé megokoltak, feltéve, hogy műszaki szempontból nem szükségesek. Hogy a Ferencz József-csatornára műszaki szempontból nincs szükség, az nyilvánvaló dolog, kérdés azonban, hogy a 46 km. hosszú tápláló- és hajózócsatorna helyett lehetett volna e más megoldást alkalmazni. Erre teljes határozottsággal válaszolni nem lehet, de valószínű, hogy jelentékenyen olcsóbb megoldás lett volna — tekintetbe véve a csatornába folyó jelentékeny bel vízmennyiségeket — a Ferencz-csatornát a dunatorkolati zsilip mellett felállítható telep segélyével szivattyúzással táplálni. Szivattyúzásra úgyis csak az év egy részében, kisebb Dunaálláskor lett volna szükség. Azok a remények, melyeket az újjáépítés alkalmával a táplálócsatorna hajózhatásához, de főképen a Ferencz József-csatorna útján végrehajtható, öntözésekhez fűztek, mai napig nem váltak be, azonban lehetséges, hogy néhány évtized múlva be fognak teljesedni. Ellenben a főcsatorna újjáépítése a gyakorlatban közgazdasági szempontból jövedelmező és szükséges munkának bizonyult. Forgalma az extenzív gazdasági viszonyokhoz képest igen jelentékeny, a vasútak közgazdaságilag megokolatlan, csak az utolsó évben sziinő versenyének ellenére is. Vasutainkkal összehasonlítva, a Ferencz-csatorna forgalma majdnem olyan sűrű, mint pl. a nagyvárad -kolozsvári fővonalé és körülbelül ötször olyan sűrű, mint helyi érdekű vasutaink átlagos forgalma. (Helyi érdekű vasútaink átlagos forgalmi sűrűsége 1907-ben 44.000 tonnát tett ki.) A viszonylagos közgazdasági mérleg felvilágosított arra vonatkozóan, hogy a Ferencz-csatornahálózat közgazdasági szerepét más módon czélszerűbben, olcsóbban avagy pedig drágábban lettünk volna képesek betölteni. Az abszolút közgazdasági mérleg ettől természetesen eltér. Lehetséges, hogy valamely csatorna relativ mérlege passzív, vagyis a csatorna teljesítette szállítást vasúttal olcsóbban lehetne lebonyolítani, de abszolút mérlege aktiv, vagyis a csatorna teremtette értékemelkedés sokkal nagyobb annál az összegnél, a melybe a csatorna építése került, illetőleg a csatorna közvetett haszna nagyobb a kimutatható, kézzel fogható közvetetlen haszonnál (fuvardíj megtakarítás stb.) A csatorna teremtette új értékeket a közelében levő földek, házak, kereskedelmi és ipari vállalatok értékének növekedése vagyis az adóalap emelkedése, az adóképesség fokozása fejezi ki. Hogy ez az értékemelkedés bizonyos megadott esetben mennyi, azt kimutatni nem lehet, csak az bizonyos, hogy az abszolút érték a relativ értéknél sokkal nagyobb. A Ferencz József-csatorna viszonylag erősen passzív mérlegü, de valószínű, ha most eltávolítanánk helyéről, vagy végképen üzemen kívül helyeznénk, az illető vidéknek ezzel nagyobb kárt okoznánk, mint a mennyibe került a csatorna (12,285.000 K), azaz abszolút mérlege aktiv lehet. Hogy pedig a főcsatorna, a Ferenc-csatorna, abszolút mérlege erősen aktív, kétségen kívül áll, hiszen láttuk, hogy már az építését követő 25 év alatt 40 millió korona tiszta hasznot hozott a lecsapolt területeknek csak egy része, azaz csupán ez az egy tétel kétszeresen fedezi a Ferencz csatornának összesen 20 millió kor. épitőköltségét. Mint a megelőzőkben kimutattuk, a szorosan vett Ferencz-csatorna forgalmi területe 400.000 hektár, a tisztán csak a föld értéke jelenleg mérsékelten 2500 K-val számítva, 1000 millió korona, míg a csatorna kiépítése előtt tizedrész annyi