Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
2. füzet - II. Sajó Elemér: Adatok a Ferenczcsatornáról
110 sem volt. Kétségtelen - a köztudatban is benne van az a meggyőződés — hogy a bekövetkezett óriási értékemelkedésben igen nagy része van a csatornának. A csatorna száz milliókra menő új értékeket teremtett. A csatorna melletti vidék ma hazánknak leggazdagabb, legvirágzóbb része, melynek lakosai elismerik, hogy jólétüket első sorban is a csatornának köszönhetik. A mint a new-yorki csatorna-bizottság konstatálta, hogy «senki sem vonja kétségbe, hogy New-York állam és város első sorban is az Erie-csatornának köszönik tüneményszerű fejlődésüket», úgy nálunk is köztudomású, hogy főképen a Ferencz-csatornának köszönheti a mellette fekvő nagy vidék jelenlegi virágzását és jólétét. Az országban a legvagyonosabb nép a Ferencz-csatorna mentén lakikVégül még megjegyzendő, hogy mivel a dolog természeténél fogva a csatorna értékére vonatkozó számítások csak közelítőek lehetnek, nehogy túlzott, vagy hamis eredményekre jussunk, a viziútra nézve inkább kedvezőtlen, mint kedvező feltevéseket tettünk. Ezért valószínű, hogy a valóságban az eredmények kedvezőbbek a csatornára nézve, mint a fenti számítások alapján kiadódnak. Egy újabb csatornánál a közvetett haszonra vonatkozó számítások is sokkal könnyebbek, mert a csatorna építésekor meglevő állapotot a modern statisztika már sokkal jobban fixálja, míg egy száz éves viziútnál az akkori állapotok alig látszanak már ki az elmúlt idők homályából. Végkövetkeztetések. I. A 234 km. hosszá Ferencz-csatornahálózat első sorban is a mezőgazdaság szolgálatában áll, ipari jelentősége alárendelt. Még a vízerőkihasználás is a mezőgazdasági ipart szolgálja, a mennyiben a turbinák malmokat hajtanak. II. A mellékes hasznok (lecsapolás, öntözés, vízerőkihasználás, halászat) értéke igen jelentékeny. A mellékes hasznok körülbélül ugyanolyan értéket képviselnek, mint a hajózás. A mellékes hasznok közül a legnagyobb értéket a lecsapolás képviseli. III. A hálózat ágazatai közül a 100 éves főcsatorna fontossága messze felülmúlja az ujabb mellékcsatornákét. A főcsatorna évi direkt haszna (a hajózó és mellékes haszon együttvéve) megfelél ez épitő töke mintegy 4 1 2°/ 0-os kamatainak. IV. A 70-es években készült mellékcsatornúkhoz — a tápláló- és hajózó csatorna és a Ferencz József öntöző- és hajózócsatornához — fűzött, várakozások nem teljesedtek be, a mennyiben a forgalmi terület korlátoltsága miatt a mellékcsatornák hajózása fölötte csekély, az öntöző vizet pedig a jelenlegi extenzív gazdasági viszonyok közt még nem lehet eladni. Az öntözőcsatorna a gyakorlatban időelöttinek bizonyult. Bár a régi jelentékeny átmenő-forgalom a hajózó viszonyok megváltozása következtében megszűnt és a vasutak legutóbbi időkig erős versenyt folytattak vele szemben, a csupán 118 km. hosszú, úgyszólván teljesen belforgalmú főcsatorna az extenzív gazdasági viszonyokhoz képest aránylag igen jelentékeny forgalmat bonyolít le, melynek legnagyobb része a Budapest felé menő gabona (00%,) és az igen jól kihasznált visszatérő fuvarokban az építőanyagok (40°l 0) és a szén (10°l 0). VI. A csatorna közvetett haszna sokkal nagyobb a közvetetten haszonnál. Ez meggyőzően nyilvánul abban, hogy a csatorna melletti, az építés idején alig hozzáférhető, gyér lakossága, egészségtelen, mocsaras vidék ma hazánknak legvirágzóbb és leggazdagabb része.
