Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

71 Az osztrák udvari kanczellária Morvaszabályozó javaslata 18 3 5. évből. Az előbb eml'tett körülmények voltak indító okai annak, hogy az osztrák udvari kanczellária 1835. évben a Morvaszabályozás kérdésére vonatkozó tervek és iratok megküldésével arra hívta fel a m. kir. udvari kanczelláriát, hogy nyilatkozzék, vájjon a megküldött iratok és tervek alapján ebben a kérdésben közös tárgyalás megtartható letine-e, vagy pedig szükséges még az illetékes tartományok és megyék részéről újabb adatok beszerzése. Ez alkalommal kifejtette még az elveket és módokat, melyek szerint a Morvaszabályozó munkálatok végrehajthatók. Az osztrák udvari kanczelláriának átirata egész részletességgel tárgyalja a szabályozás kérdését, miért is nem érdektelen a gondolatmenetét röviden vázolni. Az osztrák udvari kanczellária átiratában magáévá tette a Wiebeking- és >Schemmerl-fé[e tervezeteket, melyeket műszaki szempontból megfelelőknek tart és végrehajtásukra a m. kir. udvari kanczelláriának a következőket ajánlja: Tekintve, hogy a jelzett tervek összeállítása óta (1809) a Morva folyó medrében lényeges helyszíni változások állottak elő, és időközben az anyag- és munka-egységárak is megváltoztak, szükséges új felvételek alapján részletterv és költségvetés készítése. A végzendő munkálatok sorrendjét pedig így állapítja meg : A) A Morva folyó dunai torkolatának rendezése; B) a Morva folyón levő vízművek megfelelő átalakítása; C) a meder és mellékpatak-torkolatok rendezése; D) kamarazsilipek építése ; E) folyórendőri szabályok végrehajtása. E teendők közül ez ideig csak az «E» alattit foganatosították, amennyiben a rendőri szabályokat 1825. évben kiadták, a többieket azonban figyelmen kívül hagyták, minek okául az irat azt a körülményt hozza fel, hogy e munkálatok költségeihez való hozzájárulás arányait nem állapították meg kellően, s hiányzottak az ily nagyobb szabású vízépítő-munkálatok kiviteléhez szükséges irányelvek, melyeket legfelsőbb elhatározással csakis 1830-ban körvonaloztak. Az irat értelmében megállapítandó az az arány, mely szerint a fentebbi A)—D) alatt jelzett munkálatok költségeihez az állam, az érdekeltek, AlsóAusztria, Morvaország és Magyarország hozzájárulni tartoznak, s irányadó elvül mondja ki, hogy az ármentesítóst a magánérdekeltek, a hajózó munkálatokat pedig, mint közérdekűeket az állam tartozik végrehajtani. Ettől az elvtől azonban az A)—D) alatt felsorolt különleges természetű munkálatoknál eltéréseket is javasol a következő indokolással : A) A Morva folyó dunai torkolatának rendezése, mivel a munkálatok, nem tekintve a Morva folyóra való hatásukat, a Duna jelzett szakaszának rendezése, a Hainburg és Dévény között előálló jégtorlódások megszüntetése és a dunai hajózás szempontjából is felette fontosak, államköltségen végzendő. B) A Morva-mederben levő vízművek átalakítása a víziműtulajdonos, vagy az állam költségére történjék. Egyesek vízjoga, ha magánjog czímen átruházható is másra, eredetében nem magán-, hanem államjogi természetű; nem magánvagyon, hanem haszonélvezete a folyók alkotta közvagyonnak, s csak az államhatommal kötött szerződés, engedélyezés, okolhatja meg.