Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

72 Az államhatalom nemcsak jogosult, hanem köteles is e jogokat oly megszorítások közé fogni, hogy másokra károsak ne legyenek, s ezért e megszorítások az engedély kiadásakor, később pedig a szükséghez képest pótlólag állapítandók meg. Az tehát, hogy az átalakítás költsége a vízimű tulajdonosát, vagy az államot terheli-e, attól függ, hogy az átalakítás szabályellenes önhatalmú építkezés, az engedélyben megszabott feltételek túllépése miatt szükséges-e, vagy pedig a véletlen helyi viszonyok teszik-e szükségessé; első esetben a jogtulajdonost, utóbbiban az államot terheli. C) A Morva-meder dévény-gődingi, hajózásra alkalmas szakaszának szabályozó költségeit az állam viseli, míg a Gőding feletti szakasz rendezése, mely már nem hajózható, az érdekeltek kötelessége; méltányos azonban, ha az állam ezekhez a munkálatokhoz is hozzájárul, mert a rendezés megnöveli a földadót s a rendezés a hajózásra is kedvező. D) A hajózás érdekében végzendő munkálatok költsége az államot terheli. A fentebb tervbe vett állami munkálatok költségeiben a szomszédos országok abban az arányban vesznek részt, a mily arányban a szabályozott folyószakaszok az illető országhoz tartoznak ; így a Rohatetztől felfelé eső folyószakasz költségei tisztán Morvaországot, a Rohatetz alattié pedig egyrészt Morvaországot és AlsóAusztriát, másrészt Magyarországot terhelik. A hozzájárulás összege külön állapítandó meg a munkálatok szerint az egyes országok között. A dévényi torkolat rendező és a víziművek átalakító mukálatai osztrák területre esnek, s így költség dolgában Magyarországot nem érintik. A Rohatetz alatti szakaszon a mederszabályozás és a hajózás czéljából végzendő munkálatok a két oldali országok, illetőleg kerületek és megyék közös érdeke lévén, költségei is feles arányban közösen viselendők. A munkálatok kivitelére vonatkozólag az irat azt javasolja, hogy nem szükséges újabb részletes terv és köllségvetés, mert ez ismét nagyon elodázná a kivitelt, hanem a munkálatok sürgősségük szerinti sorrendben, és a mindenkor rendelkezésre álló költség szerint foganatosítandók. Ennek az eljárásnak az a kettős haszna, hogy az állami hozzájárulás évenként a rendelkezésre álló eszközök szerint állapítható meg, másrészt az érdekeltek az időnkénti kisebb összegeket könnyebben fedezhetik, mint az előirányzott összes munkálatok rendkívül nagy összegét. A munkálatok kiviteli sorrendjére az osztrák udvari kanczellária irata következő beosztást ajánl: Első sorban végezendők lennének a Morva-torkolatot szabályozó és a víziművek átalakító munkálatai; ezek után a folyó medrének szabályozó munkálatai következnének, legkevésbé sürgősek a hajózás megkívánta munkálatok, mert a Morva folyó hajózása, a tervbe vett morvaország-galicziai vasúti vonal kiépítésével sokat fog veszíteni jelentőségéből, s így czélszerű a vasúti vállalkozás eredményét bevárni. A Morva folyó határt alkotó szakaszán végzendő munkálatok miatt pedig szükséges az osztrák és magyar hatóságok között bizonyos megállapodásokat létrehozni, melyek a következő évben kivitelre kerülő munkálatatokat, kivitelüket, ellenőrzésüket és fentartásukat szabályozzák, és melyek az illetékes hatóságok intézkedés-körét kibővítik, hogy az eddigi hosszadalmas és gyakran eredmény