Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

7i) állam, sem a morvaországi rendek, hanem magánvállalat útján foganatosítandók, melynek élén Ő.felsége mint a családi birtokok feje állana. A folyó ármentesítésének kérdése a folyómenti érdekeltek ügye, de mindkét munkálat mind a tervezéskor, mind a kivitelkor együttesen kezelendő, egyik sem kezdhető meg a másik nélkül. A befektetéshez szükséges kivetéseket az érdekeltektől a morvaországi rendek szedik be, a hajózás czéljaira szükséges összegről a magántársaság gondoskodik. Az építést egy felállítandó igazgatóság vezeti. A munkálatok tervei és kiviteli módozatai Ö felsége elé terjesztendők. A S'chemmerl-fé\e javaslat másolatát az 1811. év folyamán megküldték a magyar udvari kamarának, az alsóausztriai tartományfőnöknek és a morvaországi rendeknek ; ez utóbbiaknak azzal, hogy nyilatkozzanak a tervbevett szabályozásról és hozzájárulásokról. A morva rendek csak 1825. évben válaszoltak e felhívásra ; időközben azonban a tárgyalások tovább folytak, sőt 1819. évben a Morva folyó dévény-gődingi szakaszának a fatörzsektől való kitisztítására 26.000 frt összeget engedélyeztek, mely munkálatot tényleg végre is hajtották. Az 1823. évben Bécsben kelt legfelső rendelet kimondta, hogy a hajózó meder további tisztogatásának költsége a kincstárt terheli, s hogy a meder hajózható állapotban fenn is tartuató legyen, 1825. évben kiadták a Morva folyó gőding-dévényi szakaszára vonatkozó folyórendőri szabályokat. E szabályok 1. a víziút fák és gályáktól való tisztántartására, 2. a vontató utak és egyáltalában a partok tisztántartására, 3. a Morva mederbeli hajómalmokra, 4. a partbiztosítások és egyéb partmenti építkezésekre, 5. a halászokra és berendezéseikre vonatkoznak. A szabályok szigorú végrehajtását a helyi hatóságokra bizták. A tulajdonképeni szabályozás dolgában azonban semmi sem történt, sőt az 1813. és 1819. években kelt legfelsőbb elhatározás kivitelét kedvezőbb időre halasztotta. A morva rendek — az 1810. évi legfelsőbb rendeletre — 1825. évben adott válaszukban a Morvaszabályozás építő programmját nem találták elegendőnek ; az érdekeltségi területet szerintük csak hozzávetőleg állapították meg, s ezen kívül még részletesebb tanulmányt, és a szomszédos államok és tartományok hozzájárulása arányának pontosabb megállapítását kívánták, s közölték, hogy csak mindezek megállapítása után adhatnak érdemleges nyilatkozatot. Előre megjegyezték azonban, hogy a fennálló nagy közterhek és a hozzájárulások behajthatatlansága miatt nem alkalmas az idő ily rendkívüli teher felvételére, s maga a munka is addig, míg a Morva és Odera folyókat össze nem kötik, nem elégíti ki a tartomáay érdekeit, miért is a tervezet kivitele kedvezőbb időre lenne halasztandó. Ez a halasztás az udvari kamara 1827. évi intézkedésével tényleg meg is történt, és a szabályozás kérdését csakis az 1833. évben kelt legfelsőbb elhatározásra vették ismét elő, mikor is a folytonos és nagyarányú gazdasági haladás mindjobban sürgette az árvízkárok megszüntetését és a hajózás kérdésének megoldását; hozzájárult még, hogy 1834. évben Pozsony vármegye is felírt a Morvaszabályozás ügyében.