Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

69 mellé beosztott segédekből és pedig egy-egy : a rőzseépitkezéshez, a földmunkához, a medertisztításhoz, a zsilipépítéshez s a medergereblyézéshez, kik mellett lennének még felvigyázók alkalmazva, de csak a szükséghez képest és napszámmal fizetve. A mukálatok feletti fővezetést külön e czélból szervezendő középponti igazgatóság végezné, mely 3 osztályból állana, u. m. építőosztály, iroda és számvitel, s tagjai 2 mérnök, 2 irodatiszt és 2 számvizsgáló volnának. Hajózó-illeték. A hajózó-illeték beszedését legegyszerűbb lenne magánosoknak, vagy hajómestereknek bérbe adni; azonban e mód nem a legmegfelelőbb. Jelenleg t. i. még kevés hajós van úgy, hogy a pályázaton kevesen vennének részt, a minek az lenne az eredménye, hogy ha sok a szállítandó árú, a a szállítás drága lenne, a mi ismét a vízszállítás hasznát csökkentené. Azért is czélszerű külön hajókat építtetni és hajósszemélyzettel ellátni, kik azután megállapított árért végeznék a szállítást, e mód mellett magánhajózás is létesülhet, de az árakat ez az eljárás mérsékelné. A hajóilletékek beszedése bizonyos távolságokban ama községekben történhetnék, hol már is vannak vámhivatalok. Az illeték Dévény-Gőding között 1 kr. lenne, a zsilipelés díja pedig 2 frt, mely utóbbit az illető zsilipfelügyelő szedné be. A folyó oly helyein, melyekről sok vízi szállítmányt fuvaroznak az oldalt fekvő községekbe, árútárak építendők, melyekben az árúk elfuvarozásukig elhelyezhetők, s utánuk bizonyos csekély díj szedendő az árútárak létesítése és fentartása czéljaira. Az előzőkben ismertettük a Schemmerl — és az alapjáúl szolgáló — Wiebekingféle Morvaszabályozó javaslatokat, az eredeti Schemmerl-féle vélemény gondolatmenetének lehető hű követésével. E javaslatok betekintést engednek a folyó szabályozó-munkálatok 100 év előtti állapotára, és némi tájékozást is nyújtanak az ilynemű munkálatokban követett ez időbeli elvekről és feltevésekről, melyek, ha több tekintetben el is térnek a vízépítészet mai fölfogásától, mégis nagyon becsesek. A Morvaszabályozás czéljából összeállított fentebbi javaslatok részletesebb ismertetése azért is szükséges volt, mert e tervezetek adták az alapját amaz, úgyszólván folytonos tárgyalásoknak és újabb tervezéseknek, melyek a következő évtizedekben történtek, s melyekben rendszerint hivatkozás történt ezekre a javaslatokra. A Morvaszabályozás ügye 18 10—183 5. években. Schemmerl kormánytanácsos előzőkben ismertetett javaslatára az 1810. év folyamán kelt legfelsőbb intézkedésre következő határozatot hozták: A munkálat Dévénynél kezdendő meg, mert a vízlefolyás javítása és a hajózás szempontjából ez a legfontosabb, miért is a dunai torkolat kérdése haladéktalanul tárgyalandó. A Morva folyó hajózása czéljából a munkálatokat nem végezhetik sem az