Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

6. füzet - V. Apró közlemények

•197 különböző intézeteknek együttműködése alapvető fontosságú a folyószabályozást illető kérdések megoldására.* Barlus Adolf. 2. Berlin városa tanácsának a csatornázásra vonatkozó 1909. évi jelentéséből. Berlin városa a környékén berendezett öntöző gazdaságokban értékesíti szennyvizeit. E czélból (1910 márczius 3i-ig) 17.40*,

озвг ha-t szerzett meg. E területből 11.048,98 ha-t saját üzemben művel. 2.607,07 ha-t kisebb bérletekben adott ki, 3,748,í8 ha művelés alatt nem áll, illetőleg terméketlen. E birtokain kukoriczát (magtermelésre), burgonyát, takarmány- és murokrépát, a hüvelyesek közül főieg babot és borsót, zöldtakarmányt, szénát, gyümölcsöt és kosárfűzvesszőt termeszt. Hogy az öntözött területekről az iszapot távol tartsák, a kiömlesztő tiltóknál több helyütt nagyobb medenczéket készítettek. Gondoskodtak az öntözött területekről lefolyó alagcsővizek további tisztításáról is. E czélból különösen az utóbbi években létesített tavak bizonyultak alkalmasaknak. Minthogy e tavak ezenkívül haltenyésztésre is szolgálnak s e tekintetben tisztességes jövedelmet is hajtottak, még több ilyennek berendezéséhez fogtak, másokat megnagyobbítottak. Azonkívül több kisebb lecsapolást végeztek és sok mezei vasútat is építettek. Az öntözött területeken 191

(

). márczius 31-ig befejezett munkák : rétek 3235 ha, ágyások 4957 ha, medenczék 203, mellékberendezések 51 ha, gazdasági utak 801 ha, összesen 9247 ha. talajjavító munkálatok — melyeket 1885. óta saját üzemben hajtanak végre — 1909-ben jobbára az öntözésre berendezendő területek alagcsövezéséből, régibb alagcsövezések áthelyezéséből és egyes lecsapoló és befogadó árkok létesítéséből állottak. 1910. márczius 31-éig alagcsöveztek az előkészített öntözőföldeken 8505,50 ha, az előnemkészítetteken 147,« ha (összesen tehát 8653,

or, ha-t) ; a kitorkolások száma 9257 volt. Az öntöző üzemre berendezendő területeknek mintegy gazdaságilag való előkészítésére gőzekével 1 m. mély rigolozást hajtottak végre. A kézi és igás erő pótlására alkalmazott gőzeke, mezei vasutak, óriás-cséplőgépek, arató- és egyéb gépi berendezések jól beváltak, s tetemes munkásmegtakarítással jártak. Az ezévi gazdálkodás 543.144'80 márka — minden eddig elértnél nagyobb — fölösleget mutat. A város vezetékeiből eltávolítottak: szilárd üledéket (mint: homok, kávéalja stb.) a szivattyútelepek medenczéiből 1,309 m

8-t, a csatornákból és agyagcsővezetékekből 4,112 m

3-t, összesen 5421 m

3-t; 2.137.034 lakos után egy lakosra esik 2'54 1. A vezetékek szállította szennyvíz (klozet-, háztartási és esővíz) évi menynyisége 103,701.044 m

3, átlag egy napra esik 284.112 m

3. A kiszedett szilárd üledék aránya a szennyvízmennyiséghez 1 : 19,130. A tartozás az 1909. üzemév végén: 151,065.830'09 márka, ebből a csatornákra esik 87,084.783'57 M, a birtokokra 63,981.046.52 M. Hozzáadva az építés kamatait teszen a tartozás összesen 163,180.686-94 M-t; ebből a csatornákra esik 96,643.56975 M, a birtokokra 66,537,117 19 M. * A budapesti műegyetemen is most készül a folyó víz mozgására vonatkozó kísérleti laboratórium, melyet majd módunkban lesz ismertetni. A szerkesztő.