Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

6. füzet - IV. Nagy Béla: Egyiptomi öntözések

•190 A munkák költsége a vasmunkával együtt 7 millió 300.000 К volt. Macdonald művezetőmérnök az építésvezetés terhes feladatán kívül a gátzsilipeknek nagy felelősséggel és körültekintéssel járó munkáját is magára vállalta. E munkák kiegészítéseképen még az utófenekek alatti sziklaakadályok eltávolítása van hátra, hogy az utófeneken lesurranó víz akadálytalan és sima lefolyása a gát egész hosszában biztosítva legyen. VI. Az asszuáni gát felemelése. Az asszuáni duzzasztó czólja a középsőegyiptomi állandó öntözések vízszükségletének fedezése. A középegyiptomi állandó öntözéseknek az előzőkben már ismertetett kiterjesztése csakis a gát kiépítése révén vált lehetővé. Láttuk, hogy a gát e hivatásának az építése után bekövetkezett rendkívüli kisvizű években is megfelelt, sőt 1909-ig még a Delta vízhiányát is pótolhatta, mert hiszen tudjuk, hogy a gátat 1902-ben fejezték be, a középsőegyiptomi medenczéknek állandó öntözésre való berendezése pedig csak 1909-ben készülhetett el ; a közbeeső hét évben tehát a tározott víznek a Delta is hasznát látta. Jövőben azonban a tározott víz csupán Egyiptom és a Fájum állandó öntöző vízszükségletének pótlására szolgálhat. Látluk már, hogy az 1899—1909. években állandó öntözésre átalakított középegyiptomi medenczék földje értékének és hozamának emelkedéséből mily roppant haszon háramlik a birtokosokra. Ne felejtsük el azonban, hogy ez a haszon a jövőben állandóvá csak úgy tehető, ha ezeknek a földeknek rendszeres és olcsó trágyázása biztosítva van, mert ellenesetben a fokozódó gyapottermelés a földeket rövid idő alatt kimeríti és értéküknek jelentékeny sülyedését eredményezi ép úgy, mint a múltban állandóan öntözött területeken történt. Az egyiptomi kormány ezt a pillanatig jelentkező közvetetlen hasznot a legmesszebb menő szabadelvúséggel a birtokosok zsebében hagyta és belőle csak csekély hányadot tartott fenn magának. Az állandó öntözésre átalakított 295.300 К hold terjedelmű medenczeföldnek 1 kat. holdjára kivetett Ifi korona 14 fillér illetékből évenként 4 millió 855.000 korona folyik be a kincstárba. A gátépítés költségeinek 1933. évben lejáró évi törlesztésére 3.800.000 К fordítandó. Ha ehhez hozzáveszszük még a medenczeterületek átalakításába fektetett költség törlesztését, akkor a kincstár a beruházásokból közvetetlen hasznot nem lát. A kincstár közvetett haszna számban ki nem fejezhető és többnyire az államvasútnak, valamint a vámokból származó s a gátépítés óta lényegesen nagyobb bevételéből áll. A vasúti forgalom- és vámbevételek emelkedése azonban nem csupán a gátépítésből származik és nem is állandó, mert hisz egyfelől az intenzivebb gazdálkodással a forgalom emelkedik ugyan, de az eddigi nagy beruházások befejezése után ismét apadni fog. A gát megett tározott 980 millió m

3 víz csupán Közép-Egyiptom és a Fájum állandó öntöző vízszükségletét fedezi úgy, hogy az eredeti ürfogattal az állandó öntözések továbbfejlesztése nem lehetséges, sőt rendkívüli kis vízállás esetén a Delta gyapottermése, mint főjövedelmi forrás, jövőben is veszélyeztetve lenne. Tekintve, hogy Egyiptom déli része az esznei gát építése következtében ma már a lehető legtökéletesebb medenczerendszerrel ellátott, Közép-Egyiptom és a Fájum állandó öntöző vízszükséglete pedig biztosítva van és ez országrész jövendő fejlődésének alapjai meg vannak vetve : a kormány,