Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

6. füzet - II. Fekete Zsigmond: A Tisza folyó hullámterének középkeresztszelvényei

148 vagyis a meder átlagban mélyült. Polgártól lefelé egész Szolnokig az átlagos középmélység jóformán változatlan maradt, tehát itt a mélység fejlődése is, nemcsak a szélességé, visszamaradt. A szolnok-csongrádi szakaszon javult az átlagos középmélység. Ez a javulás legtöbbet tesz ki a szolnok-martfüi részen : 0*8 m., Csongrádtól lefelé Mindszentig a javulás 1'4 m., Mindszenttől Algyőig 0'8 m. Alg3

Tőtől le egészen Törökbecséig, illetőleg Babatóig, a változás jelentéktelen Babatótól a torkolatig a fejlődés retrográd irányú, azaz a középmélység kisebbedett az 1842. évi állapothoz képest és pedig : Babató Titel között 05 m. és Titeltől a torkolatig 1 m. 7. A meder középkeresztszelvényeit különböző lényeges vízműtani számításokhoz és megállapításokhoz használhatjuk. így nevezetesen oly szakaszokon, a hol az átvágások fejlődése visszamaradt, a középkeresztszelvény mutatja azt a nagyságot, melynek elérésére minél előbb törekedni kell. Továbbá a középkeresztszelvény irányítást mutat a hajózás érdekében szabályozandó sekélyes helyeknél a kellő mélység eléréséhez szükséges, 0 víz alatti szelvények normális nagyságára stb. Továbbá a középmederszelvényt a másodpercznyi tömegek számítására is oly pontossággal lehet alkalmazni, mely nemcsak nem marad a közvetetlen mérések pontossága alatt, hanem több tekintetben felülmúlja. A vízrajzi osztál}- ide vonatkozó tanulmányait már megkezdette s a mint be fogja fejezni, eredményüket közzé fogja tenni, miért is itt a tárgynak erre a részére bővebben ki nem terjeszkedünk. Megemlíteni csak azért tartottuk szükségesnek, hogy a tárgyra — miként a fentebbi pontokban is — az érdeklődő szakférfiak figyelmét felhívjuk, mert oly fontos, hogy a vele való minél szélesebb körű foglalkozás igen óhajtandó. A Tisza folyó hullámterének közép-keresztszelvényei. (3 külön melléklettel.) Irta : Fekete Zsigmond. A Tisza folyónak ártereiről és a már meglevő árvédelmi töltések közé foglalt részeken az u. n. hullámterekről Vásárhelyi Pál idejéből, sem a halála után 1891. évig lefolyt időszakból vízmütanilag felhasználható, rendszeres felvételeink nincsenek. Az első rendszeres felvételt a Féeli József megállapította irányelvek és szabályok szerint, melyek a vízrajzi évkönyvekben nyertek ismertetést, a vízrajzi osztály 1891. évben hajtotta végre. A hullámtéri felvételeket nem minden meder-keresztszelvénynél ejtették meg, hanem ritkábban úgy, hogy a hullámtéri keresztszelvények egymás közötti távolsága 2—4 km. között változik. Az 1891. évben felmért keresztszelvényekben a második felvétel történt a keresztszelvények újra mérésével egyidejűleg: Szolnoktól a Tisza folyó torko-