Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

6. füzet - II. Fekete Zsigmond: A Tisza folyó hullámterének középkeresztszelvényei

ш latáig 1906, T.-Ujlaktól Vásáros-Naményig 1908, innen Szolnokig 1909. évben. A most említett időben megejtett utolsó felvételek eredményeit felraktuk az 1891. évi felvételek rajzaiba. ' Ezek nyomán lehetségessé vált két-két határpont között, — mint a medernél két-két vízmércze között — a közép-keresztszelvényeket megszerkeszteni. A közép-keresztsz;elvények megállapítása. A közép-keresztszelvényeket először az 1891. évi felvételekből kellett megállapítani és megrajzolni. A szerkesztéshez a részletes keresztszelvényekből és helyszínrajzokból mindenekelőtt külön táblázatba állítottuk az itt közölt adatokat: A földszín keresztmetszeti középvonalát — mely a közép-keresztszelvény alakját határozza meg — úgy nyertük, hogy az összes megmért keresztszelvények magassági adatait szalmapapiron ugyanegy rajzban kellő helyük szerint felraktuk. A pontok összekötésével nyert vonalak között igen közelítően meg lehetett állapítani a középértéknek megfelelő vonalat vagyis szelvényalakot. A szalmapapirról most ezt az alakot átrajzoltuk a rendes rajz megkészítése végett külön rajzlapra. Folytatólag ebben a rajzban jelöltük, illetve szerkesztettük pontosan: a) a hullámtér középszélességét a fent idézett táblázat szerint; b) a meder közvetetlen szélén a partszín magasságát; c) az árvédelmi töltések lábánál a közép térszínmagasságot ; továbbá d) a hullámtér színének középmagasságát ós a hullámtér átlagos legmélyebb pontjának magasságát. Ide vonatkozóan meg kell jegyeznünk a következőket: A b)—d) pontokban sorolt adatokat, mint fentebb említettük, külön szerkesztésekkel állapítottuk meg. Ugyanis hosszanti rajzokban felraktuk a megfelelő távolságok szerint minden egyes részletes keresztszelvényből a mederszélének partszínmagasságait, a közép-térszínmagasságokat stb., külön a jobb- és külön a balpartra vonatkozólag. Az így nyert vonalok segélyével azután megállapítottuk két-két vízmércze között a keresett középértékeket. Most, hogy az előre csak közelítő meghatározás szerint nyert átlagos térszínvonalat helyesbítsük, ehhez az a)—d) alatt elsorolt pontokat felrajzolván, ezek, de különösen az átlagos mélység és a 0 vízszín vonalai közötti területek szolgáltak zsinórmértékül. Mivel a meder-keresztszelvényekre megállapított mérték szerint az egyes hullámtéri közép-keresztszelvények a mederével együtt igen hosszú rajzlapra tértek volna el, egyszerűsítés végett a hullámtéri keresztszelvényeket kisebb mértékkel külön rajzlapokra rajzoltuk s a meder helyét rajtuk csak jelöltük. Meg kell említenünk, hogy a térszínek magasságainál a még be nem iszapolt s esetleg még működésben is levő régi medreket (kanyarulatokat, gödröket — holt medreket —) figyelmen kívül hagytuk. Ezt azért is kellett tennünk, mert a felvételkor mellőzték őket; különben is előrelátható, hogy rövid idő múlva túlnyomó részük már egészen el fog tűnni, miként a Tokaj feletti szakaszokon már megtörtént.