Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai

31 Ez a Mária-víziút-rendszer, illetőleg annak egy tagja : a Sekszna folyó a Dvina folyóval is össze van kötve az úgynevezett «Wiirtenbergi» csatorna által. E víziúton járható hajók hossza 23 méter, szélessége 5'5 m., merülése 110 méter. A Volga folyótól, illetve mellékfolyójától, az Okától a Moszkva folyó csatornázásával mesterséges víziút vezet Moszkva városáig. A Moszkva eme 197 km. hosszú csatornázott szakaszán 6 dúzzasztó-mű van ugyanannyi zsilippel. A zsilipek hossza 200 m., szélessége 156 m., a vízmélység 0'90 méter. Oroszország legfejlettebb részének Finnországnak is vannak kisebb csatornái. Ilyen a Szaima csatorna 15 drb. 32 m. hosszú zsilippel. Meg kell még emlékezni azokról a csatornákról, melyek a birodalom nyugati részén levő folyók összekötésére szolgálnak. Ilyen mesterséges összeköttetések vannak a Dnjeper-Düna, a Dnjeper-Visztula és a Dnjeper-Njémen, valamint a Visztula-Njémen között. Mindezek a csatornák és mellékfolyók azonban csak részben vannak zsilipekkel ellátva, részben pedig csak hajó- és tutajáteresztőket találunk rajtuk. Sőt ugyanannak a csatornának különböző teljesítőképessége van. A folyók, amelyeknek medrét e víziútak követik, el vannak iszapolva, ugyanígy a tavak is, melyeket szelnek. A vízmélység nyáron 4—5 decziméternél többet nem tesz ki s azért átmenő forgalomban csak tutajok használják, a helyi forgalomban is nagyobbrészt csak tűzifa szállításra szolgálnak. Viziutak hajózhatósága. A különböző, fönt röviden leírt folyamrendszerek hajózható, tutajozható és fausztatásra szolgáló hosszaikra, valamint a tutajozás és hajózás forgalmára vonatkozó főbb adatok (a fausztatás nélkül) az I. táblázatban vannak kitüntetve. Mind tutajozható és hajózható, mind gőzhajóval járható hosszukkal a Volga, Dnjeper és Dvina tűnnek ki. A Néva és tavai nem nagy hosszúságúak ugyan, de a Volgával való csatlakozásuk miatt Oroszország legfontosabb víziútjának részét alkotják. Az összes víziforgalomban a Volga 5(5%, a Néva és tavai 13%) a Dnjeper 12%-kal szerepel. A többi folyók forgalma 5%-on aluli. A folyómeder állapotának megítélésére legjobban a tutajozás és hajózás forgalmának összehasonlítása szolgálhat. A hajóra feladott árúk mennyisége csupán a Volgán, Néván, Dnjeperen és Dvinán haladja meg az egy millió tonnát. A Donnal együtt ezek a folyók azok, melyeken a hajóforgalom nagyobb a tutajozásnál. Az összes többi folyók tutajfogalma ellenben erősen felülmúlja a hajóforgalmat. Az összes víziforgalom mintegy 35 millió tonna. A gőzhajók járta hossz 31.000 km. A II. táblázat a folyók vízgyűjtő-területének nagyságát, vízhozományát és kisvízi hajózó-mélységét tünteti ki. A folyók vízgyűjtő-területéhez képest hajózhatóságuk igen korlátolt. A Tisza vízgyűjtő-területe 150.000 km

3. A Volga két mellékfolyójával a Kamával és Okával együtt 8 olyan folyója van az európai Oroszországnak, melynek gyűjtő-területe a Tiszáét kétszer meghaladja. A folyók esése sem nagy. Nem tekintve a Visztulát, mely felső folyásán idegen államok területét is érinti, leg-