Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai

30 Volgába torkoló Sekszna folyót, a Bieló-, vagyis Fehér-tavat, helyesebben az elkerülésére szolgáló csatornát, a Bieló-tóba ömlő Konja folyót, a Volga és Néva vízgyűjtő-területeinek vízválasztóját átszelő 8 km. hosszú ásott csatornát, az Onega-tóba ömlő Vijtégra folyót, az Onega-tó menti csatornát, az Onega és Ladoga közötti Szvir folyót, a Ladoga menti csatornát és végül a Néva folyót foglalja magában. Az egész viziút Rijbinszktől Pétervárig 1130 km., a melyből 628 km, szabad vízfolyás, 185 km. csatornázott folyó és 317 km. ásott csatorna, összesen 38 kamarás hajózózsilippel. A Volga, valamint a Mária-viziút rendszerből álló, a Kaspi tengertől a Finn öbölig vezető emez egész viziút hossza 3977 km. A viziút legmagasabb pontja a Balti tenger szine felett mintegy 120 m.-re van. E viziút három nagyobb tó mellett halad el ; ezek a Ladoga, Onega és Bieló tavak. Miután e tavakon a tartós viharok miatt a hajózás gyakran veszélylyel jár, s hogy a lóval való vontatás e szakaszokon is lehetséges legyen, a tavak mindegyike mentén mesterséges csatorna készült. A legelőbb kiépült ilyen csatorna, a mely azonban egyúttal a Visni- Volocsek és a Tihovinszki víziútak tagja is, a Ladoga-tó menti Nagy Péter csatorna. E zsilipes csatorna 17 méter fenékszélességű s vízszine mintegy 7'0 méterrel magasabb a Ladoga-tó színénél. Eredetileg 2-0 m.-nél nagyobb vízmélységgel tervezték, de a csatorna táplálásában előállott nehézségek miatt a tervezett vízszínt nem tudják minden időben biztosítani. Azért a tó és a régi csatorna közötti földszalagon újabb nyitott csatorna készült, a mely 25-0 m. fenékszélességű, s a melyen a tó s vele együtt a csatorna legkisebb vízállásakor is P80 bemerülésű hajók biztosan közlekedhetnek. A Ladoga menti régi csatornákat nem tekintve, e viziút egészen a Vijtegra folyónak az Onegába való torkolatáig nyitott. Innen a Volgáig 38 zsilip és 21 duzzasztó-mű van. A hajózó zsilipek, mint a gátak, a Sekszna újabban átépített művei kivételével fából vannak. A zsilipek hajókamaráinak hossza 82 m., szélessége 10-7 m. A Sekszna falazott és gránittal burkolt zsilipjeinek hossza 340 méter, szélessége 12-80 m., a vízmélység az egész víziúton 2'0 méteren felül van. A legnagyobb hajók, melyek e viziúton járnak, 810 tonnásak. Ujabban Diesel-motorral felszerelt tank hajók is járnak naftával és termékeivel. A hajózó időszak 150 napig tart. A zsilipek sötét éjjel világítva vannak s miután északi Oroszország nyári éjszakái nagyobbrészt elég világosak, a hajózás éjjel-nappal folyik. A legrövidebb idő, mely alatt egy hajó a Rijbinszk-Pétervár közötti útat megteheti, 16 nap. Ekkor átlagban 70 kilométert kell naponta megtennie. Rendszerint azonban ez az idő 30 napot tesz ki s a közönséges hajók egy időszak alatt csak egyszer teszik meg az útat, csupán a nafta-hajók fordulnak 2—3-szor évente. Egy napra átlagban 40 zsilipelést számítva, a hajózó időszak alatt 6000 hajó haladhat át. A hajók tonnatartalmát közepesen 680-nak véve, a forgalom 4'1 millió tonnát tehetne ki. Tényleg azonban voltak napok, midőn 60 hajó kelt át a zsilipeken és igy a teljesítőképesség még fokozható. A csatornázott szakasz legnagyobb forgalma eddig mintegy 2 millió tonnát tett ki. Az Onega és Ladoga-tavak mentén azonban a forgalom tetemesen nagyobb.