Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - V. Tavernier R.: Vízmennyiség-mérések változó medrű folyókon Fordította: Gillyén József

208 leti formulákhoz fordulni, melyeknek kis számú parameterei a lehető legkisebb számú kisérletből is meghatározhatók. El lévén így érve a keresett ezél, nincs értelme, hogy fennakadjunk a Tacliniféle formula pontatlanságán s az elemzésünk alapjául szolgáló bevezető feltevések bizonytalanságán. Csak ezeknek a képleteknek egyszerű és különben logikus alakját kell megjegyeznünk, a melyekhez ezek a feltevések vezettek. A C

u Л'

2 stb. paramétereket kísérleti úton fogjuk meghatározni, szintúgy a parabolák fokát is. Hogy a kísérleti eredmények grafikai ábráiból minden hasznos következtetést levonhassunk, tanácsos minden esetben különböző mértéket választani. De fontos, hogy számot vessünk a mérték tisztán önkényes változtatásának következményeivel, hogy a különböző állomásokon végzett észleléseket összehasonlíthassuk. Természetes, hogy a mértéket oly nagyra választjuk, a minőt csak a használt papir formátuma (

3

1/s4) megenged, számot vetvén a változók szélső értékeivel. Az abscissák tengelyére például, a hol a vízmagasságot rakjuk fel, 02m. = lm mértéket alkalmaz ank, mely mérték esetén eg}' formátumra 105 m., kettős formátumra 210 m. vízmagasság rakható fel. Kényelmes és általában lehetséges is ugyanezt a mértéket alkalmazni az abscissa-tengelyen minden egyes állomásra nézve. így cselekedtünk a Durance-ra és Var-ra vonatkozóan. Az Y tengely irányában az Z7, О és Q görbék mindegyikére külön mértéket használunk úgy, hogy a középvizek határain belül — a hol a mi kísérleteink alkalmazhatók — az £7, Q és О legnagyobb értékei ne haladják meg a használt formátum magasságát' Tegyük fel, hogy — mint Rousset állomáson történt — következő mértékeket alkalmaztuk : az U számára и = O'IO т. folyóméterenként és másodperczenként, az ii « w = 0 005 m. négyzetméterenként és a (? « q = 0002 m. köbméterenként és másodperczenként. Ezekben a mórtékekben 1 centiméteres lapszéllel a következő szélső értékek rakhatók még fel : 3 méter sebesség, 60 m

2 nedvesített keresztszelvény és 150 m

3 vízhozomány. A Q és U, illetve a Q és О görbék metszéspontjainak a választott mértékektől függő jelentőségük van. a mit érdekes megjegyezni. A Q és U görbék metszéspontjánál Qq — Vu A választott feltételek mellett a Q és U metszéspontjának 50 m

s-es keresztszelvényterület felel meg. Ép így azt találjuk, hogy a Q és ü metszéspontjának 2-50 méteres sebesség felel meg, melynek mértéke —. Ez a kettős megjegyzés a bennünket érdeklő görbék ellenőrzéséül szolgál s függetlenül a Q, ü és U görbéket meghatározó képletektől egyedül a választott mértékektől és a Q — Uü. meghatározástól függ. 3. §. Valamely vízfolyás hosszanti metszeténe/c változásai. Az alafcváltozáso/c