Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve

170: készítendő zárógátat a czég vízzárónak tartja, lemondott az állami házi kezelésben — 10 m-ig előirányzott szivattyúzásról, illetőleg az esetleg mégis szükséges bárminemű szivattyúzást megtérítés nélkül magára vállalta. Miután a Fischer czégnek ez az ajánlata egyrészt számszerűleg is legolcsóbb volt, másrészt pedig műszakilag is kedvezőnek látszott, a földmívelésügyi minister a beérkezett ajánlatok közül ezt fogadta el kivitelre. Mihelyt azonban már meg volt állapítva a kamarazsilipet körülvevő szekrénygátak alkalmazása, nyomban felmerült az a gondolat, hogy a szekrényeket ne csupán szádfal, vagy zárógát gyanánt a zsiliptesten kívül készítsük, hanem — a szekrényeket agyag- és betonkombináczió helyett teljesen tömötten portlandbetonból állítva elő — a zsilipfalap szelvényébe is beszámítsuk, illetőleg vasfegyverzet segélyével az oldalfalakkal is összekössük. 2;t. ábra. Mivel pedig ezzel a falak keskenyebbek lettek és így a két csatorna részére egymás mellett — mint ezt eredetileg terveztük — nem lett volna a falban elég hely, czélszerűnek mutatkozott a táplálócsatornát — a Gergely és Gut-féle vasbetontervben kidolgozott alapgondolat szerint — az alapba, a körülfutó csatorna alá helyezni. Másrészt - tekintve, hogy az agyagba behatoló légnyomásos zárógátakkal körülvett alapban alulról ható víznyomás csak kisebb mértékben léphet fel, megengedhetőnek látszott, hogy a falak közti betonfeneket is a tervezettnél egyszerűbben készítsük, illetőleg a zsilipkamarában az oldalfalakat önmagukban állékony támaszfalak gyanánt építsük. A falak közt, a fenéken egyszerű, vékonyabb betonréteg is elégséges. Általában a légnyomásos zárógátak módszere a pályázat alapjául szolgált hivatalos terven több észszerű változtatást, illetőleg egyszerűsítést és vele megtakarítást is lehetővé tett.