Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
1. füzet - III. Udránszky József: Műszaki talajjavítások Oroszországban
18 Jellemző Turkesztán északi, sík részén a vizek csekély esése; vagy tavakba toi'kollanak, vagy legnagyobb részük a homokban vész el. A nyugati részen folyóvizek, tavak egyáltalán nincsenek és keletre is az Amur-Darja, a Szir-Darja folyótól 550 kilométer távolban folyik majdnem párhuzamosan az Arai tóba, A déli hegyes vidékeken ellenkezőleg sok a víz, melyek a síkra érve, öntözésre szolgálnak és számos csatornával vannak összekötve. Az Amur-Darja 2500 kilométer hosszú, vízgyűjtője 308.000 km 2 ; mellékfolyója a Zerefsan, már a homokban vész el pár kilométerre előbb, semhogy az Amur-Darját elérné. A Szir-Darja 2800 km. hosszú, vízgyűjtője 264.500 km a és a virágzó Fergana várost és környékét öntözi felső vidékén. Keleten még a Talasz és Csu említhetők fel a Balkástó és Szir-Darja között. E vidéket meleg nyár, hideg tél, kevés csapadék, száraz levegő, erős északi szelek jellemzik. Az öntözés az alapja itt a földmívelésnek és tényleg ma 6 tartományban 2,841.500 ha.-t öntöznek; ezek a területek délen, a hegyeknek tövében, a folyók mély völgyeiben feküsznek, a hol meleg az éghajlat és termékeny a talaj úgy, hogy öntözéssel nemcsak gabona és réti füvek, de kereskedelmi növények, gyümölcs, szőlő, eperfa is megteremnek. Az öntözés igen régi keletű, néhány vidéken már 1000 éves. A csatornák szerkezete és fentartása és általában az öntözések berendezése igen egyszerű, de épen a műszaki építmények hiánya, az öntöző vizek nem megfelelő szabályozása, az öntözött területek rosszabbodását eredményezte s így első sorban a meglevő öntözések helyes szervezése a legsürgősebb feladat, valamint kiterjesztésük az északra fekvő kopár sivatagban, hogy a kereskedelmi növények (különösen gyapot) termelhetők legyenek. Oroszországba igen nagy a gyapotbevitel, 1905-ben 108 millió rubel volt, míg a 400.000 munkást foglalkoztató szövőipar évi termelése 700 millió rubel s a honi gyapot alig 1/ t-át fedezi a szükségletnek. A gyapottermeléshez jó termőföld, meleg éghajlat, legalább 8 havi fagymentes időszak és elegendő nedvesség szükséges ; ezért termelése Oroszországban csak Turkesztánban. a hegyektől távolabb fekvő vidéken és a Transz-Kaspi, valamint Transz-Kaukazus tartományokban lehetséges, a hol 1,800.000 lia. állandóan öntözhető; ebből ma 210.000 ha. gyapot-ültetvény, évi 165.000 q. terméssel. Az első kísérleteket Kaufmann tábornok 1875-ben kezdte meg. 1895—1899. években több tanulmány és terv készült ; végre is Szamarkand tartományban, a Faim (Golodni) sivatagban a Szir-Darja folyó és közép-ázsiai vasúti vonal közti területet jelölték ki, mely erre a czélra igen alkalmasnak látszik. A terv szerint a Szir-Darja baloldalán Begovat mellett víztartó épül, innen 40 km. hosszú főcsatorna 47 köbméter vizet vezet másodperczenként, az öntözendő terület 4-9.000 ha., a költségeket 2,500.000 rubelre irányozták elő. A munkálatokat 1901-ben kezdték meg és 1907-ig 26 km. hosszú csatornát ki is építettek, minthogy azonban a munkabérek nagyon emelkedtek és árvédelmi intézkedések miatta csatornát a S/ir-Darjától távolabbra kellett helyezni, a befejezést 4,900.000 rubelre irányozták elő. Ennek következtében az indiai öntözések tanulmányozására bizottságot küldtek ki, a mely az ottani tapasztalatok alapján a végleges költségeket 3,265.000 rubelre