Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve

162 hatlan, szilárd agyagréteg adja a zárást. Ebben a vízzáró szekrényben azután a betonalap és az oldalfalak csekély szivattyúzással nagyobb nehézség nélkül elkészíthetők. Nagyjában ilyen rendszerű talajvízsülyesztéssel épültek az alsó-begai kamara­zsilipek és duzzasztómüvek. A szivattyúzás magából az alapgödörből történt. B) A talajvizet nem sülyesztjük, hanem úgy dolgozunk, mint egy nyilt folyóban ; az alapgödröt egészen az agyagrétegig kikotorjuk, vízálló záró­gátakat létesítünk, a záró gátak közt a betonalapot akár víz alatt tölcsérek­kel, akár szivattyúzással szárazon döngölve elké­szítjük és a vizet azután 1—2 hónapra rábocsátjuk a betonra. Mikor az alap kellően megkeményedett, a zárógátak közül a vizet kiszivattyúzzuk és az oldalfalak készítését és a vasszerkezetek szerelését a szo­kott módon hajtjuk végre. Ezt az alapozó tipust a 7. sz rajz tünteti fel. így épültek pl. a bécsi Duna-csatornán a nussdorfi és kaiserbadi kamara­zsilipek, vagy hazánkban a mosonyi Dunaág felső torkolatánál a csunyi zsilip. Akár az első, akár a második módon végezzük is az alapozást, a munka legfontosabb része a vízzáró szekrénynek vagy zárógátnak készítése. A zárófal sokféle mó­don készülhet. A főbb meg­oldások a következők : 1. közönséges 20-30 cm. vastag faszádfal, 2. ket­tős szádfalból és közben agyagtömésből vagy beton­ból álló zárógát, 3. vas­szádt'al, 4 vasbetonszádfal, 5. vas- vagy vasbeton-cais­sonolAól álló zárógátak. 6. beton- vagy vasbetonkutak­ból álló zárófalak. Mindezeket a változa­tokat részletesen tanulmá­nyoztuk és ezekből a tanul­mányokból kiemelünk néhány érdekesebb mozzanatot. ad 1. Az egyszerű szád­falat be lehet ugyan verni 8. ábra. Szádfalak tömése czement bepréseléssel. 9. ábra.

Next

/
Thumbnails
Contents