Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve

153 4—5 m.-es kavicsrétegen át az agyagba, — a miről kint a Csepelszigeten próbaverés útján is meggyőződtünk — de az ilyen kavicsban vert szádfal nem lesz vízzáró. De a hézagos szádfalat is vízzáróbbá lehet tenni czementbepréseléssel, mely tömítő módot külföldön már több helyen igen jó sikerrel alkalmazták. A 8. számú ábra a Donau-Ehingenben alkalmazott bepréselő berendezést tünteti fel. ad 2. Bécsben a Duna-csatornán épült új kaiserbadi kamarazsilipnél a zárógátaknak állandóan bent maradó részét nem agyagtömésből, hanem szádfalak, illetőleg czölöpsorok (Mannpilotage) közt elhelyezett betontestből készítették. A hol a helyszínén van a kavics és az ilyen beton-zárógátakat a fal állékonysága szempontjából is fel lehet használni, ez a módszer kétségtelenül sok esetben kedvező lehet. ad 3. A vasszádfalaknak már nagyon sok formája ismeretes. Hazai alkalmazásai közül a 9. sz. rajzon és a 10—11. sz. képen bemutatjuk a 3 év előtt 12. ábra. a Ferencz-csatornán a 100 éves verbászi kamarazsilip elzárása és kiszivattyúzása czéljából készített vasszádfalat. Mint alkalmunk volt erről a helyszínén is meggyőződni, ez a vasszádfal teljesen vízzáró volt. A vasszádfalak alkalmazása főképen ott megokolt, a hol az építés befejezése után a vasakat kihúzni ós más helyen újból használni lehet. A ferenczcsatornai vasszádfalak is állandó javítófölszerelést adtak, melyet szükség esetén a csatorna bármelyik pontján alkalmaznak. A kamarazsilipek két végén a keresztirányú zárógátakat az építés befejezése után úgyis el kell távolítani, hogy a hajók a zsilipbe bemehessenek. Ilyen helyen a vasszádfal esetleg igen olcsó megoldás. ad 4. A hazai vasbeton-szádfalak közül a 12. sz. kép a bökényi duzzasztómű építésekor levert szádfalat mutatja. A faszádfalaknak rossz oldala, hogy a kisvíz