Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - II. Gillyén József: Tanulmányúti jelentés

132: A medenczék vizének tisztántartására s esetleges beszennyeződés megaka­dályozására nagy gondot fordítanak, bár a vizet előbb réteken meg is szűrik. Míg a többi német völgyzárógátakhoz kényelmes utak vezetnek s a tárolómedencze közelében jó vendéglők állanak a turisták rendelkezésére, addig az ide vezető kocsiútat elzárták; a gát gyalogúton is csak kerülővel érhető el; a gátkoronának a tófelőli részére többsoros tüskés drótkerítést csináltak. Az erőkifejtésre felhasználható vizet a Strohn melletti turbinatelepre veze­tik, hol azoknak a szivattyúknak hajtására használják fel, a melyek a vizet a Wupperből a hegykúpon épült városhoz nyomják fel. Ez az üzem közepesen alig kíván néhány száz lóerőt, de abban az időben, mikor a legnagyobb vízhasz­nálat összeesik a legnagyobb elektromos energia szükséglettel, jelentékenyen meg­növekszik úgy, hogy 1200 lóerőre igénybe vehető turbinákat kellett beállítani. 1 2. A remscheidi völgyzáró. A német völgy zárógátak között ez a remscheidi a legrégibbek egyike. 1889—1891. években épült abból a czélból, hogy Remscheid városát ivóvízzel lássa el és az Eschbach völgyében lévő 21 ipartelep napi vízszükségletét fedezze. A medencze férője mindössze I millió m 8 ; a vizet belőle két csövön vezetik ki ; az egyik a medencze alsó részéből veszi a Remscheid városhoz szállítandó vizet, a másik a medencze felszínéről vezeti le az ipartelepeket ellátó vizet. Ez utóbbi vízkivétel a víz felszínén úszó és vasgerendaállványon függőleges irányban elmoz­dulható kerek üst segélyével történik: az üstbe ömlő víz a több részből mozgat­hatóan, távcsőszerűen összeállított csővezetékbe jut, mely a medencze vízszínvál­tozásai szerint emelkedő, vag3' sülyedő üst helyváltozásához képest meghosszab­bodik, vagy megrövidül ; a távcsőszerű vezetékből aztán 0'5 m. átmérőjű cső vezeti a gát testén át a vizet a szivattyútelephez. A szivattyútelepnél az ivásra szánt vizet megszűrik. A szűrőmedenczékbe nemcsak a tárolómedenczéből jut a víz, hanem a lejebb fekvő mellékvölgy csö­vekkel összegyűjtött talajvize is, a mit a tárolómedencze vize hajtotta 2 turbina emel fel "a szűrőmedenczékbe. A turbinák fáradtvize aztán a patakmederbe s ezen át az egyes ipartelepekhez jut, melyek részére napi 6000 m 8 vizet szerző­désileg biztosítottak. A medencze áldásosán kiegyenlíti az Eschbach völgyén lefolyásra jutó víz nagy ingadozásait. Önműködő vízmérőkkel megállapították, hogy a medenczébe befolyó víztömeg, például 1890. nov. 25-én 24 óra alatt több mint 250.000 m s-re rúgott, 1892. julius 10-én pedig alig érte el a napi 100 köbmétert. Völgyzárógát nélkül tehát az 1890-iki nagy árvíz a völgyet végigseperve az ipartelepeken belát­liatlan károkat okozott volna, az 1892. évi nyári szárazság pedig az eschbach­völgyi virágzó haltenyésztő telepet tette volna tönkre. 13. A verviers-i völgyzáró. A német-belga határ közelében, Dolhain kis belga város határában van a Gileppe folyó vizét felfogó verviers-i völgyzáró. Ez a belga gát még 1869- 1878. években épült, tehát több mint 30 évvel ezelőtt, a midőn ilynemű építmény Nyugat­Európában is ritkaságszámba ment.

Next

/
Thumbnails
Contents