Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
1. füzet - III. Udránszky József: Műszaki talajjavítások Oroszországban
« mény is, hogy a régi svéd térképeken az északi és északnyugati kormányzóságokban, ott, hol ma nagy mocsarak vannak, régente emberlakta vidékek voltak. Nem kevésbé fontos azonban a víznek gazdasági czélokra való kihasználása a csermoziom vidékén is, mely vízben szegény és a hol ezen körülmény már több ízben gazdasági katasztrófák okozójává lett s nemcsak az aratást tette tönkre, de a házi állatok pusztulását is maga után vonta. Még nagyobb fontosságú a vízkérdés délkeleten, hol rendkívül száraz futóhomok-sivatagokat látunk nagy kiterjedésben, melyeket a térképen sötét-sárga színnel jelöltünk. Különben a gazdasági élet és ipar Közép-Oroszországban, különösen a Volga mentén szép fejlődésnek indult, szép rendezett községek, kolostorok, ipartelepek láthatók a mélyen beágyazott hatalmas folyó partjain; a folyó viziforgalma igen nagy, különösen sűrűn láthatni fátszállító hajókat, gőzhajóval vontatott tutajokat és a petroleum részére külön e czélra szerkesztett, mintegy 110 méter hosszú, 20 méter széles, 3-5 méter mély járatú hajókat. A forgalom középpontja az Oka és Volga egyesülésénél fekvő, vásárairól hires Nisni-Novgorod város ; e vásárt maga a két folyó alkotta, a várossal szemben fekvő félszigeten tartják meg, hol a csupán árúraktárokból álló, nagyrészt emeletes házak egész városrészt alkotnak, külön nagy székesegyházzal és kormányzósági épülettel. Az Oka folyón minden vásár előtt hatalmas híd épül a forgalom lebonyolítása céljából. Közép-Oroszország legérdekesebb pontjai ezenkívül a régi dicsőségéről tanúskodó Moszkva, az ős koronázó város, a Moszkva folyó mentén elterülő gyönyörű Kreml, valamint a szép fekvésű Kiev, mely a,Dnieper partján elterülő magaslatról a folyó hatalmas árterére pompás kilátást nyújt. A térképen ezenkívül a lilaszínű izotermák az évi középhőmérsékre nézve is tájékoztatnak, e vonalak északkeletről délnyugat felé esnek 0—9 fokig, a nyári meleget mutató vonalak ellenben, melyek itt feltüntetve nincsenek, ellenkező irányban északnyugatról délkeletre esnek. A téli hideg nyugat-keleti irányban fokozódik, innen van, hogy a Visztula Varsó mellett csak 60 napig van befagyva, míg a Volga torkolatánál déli fekvése és nagy víztömege ellenére 101 napig. A csapadék nagyságára és eloszlására nézve az izohiéták adnak felvilágosítást; legtöbb, mintegy 500 mm. csapadék van a nyugati és északi részeken és legkevesebb 200 mm-en alul a délkeleti vidéken. Európai Oroszországban a mívelés alatt nem álló területek kiterjedése hozzávetőleg 70-5 millió dec zi at in (1 decziatin 1Ю925 ha), vagyis 77 millió hektár, 770.000 négy szögiálométer és körülbelül olyan kiterjedésű mint Magyarország, Ausztria, Svájcz, Belgium és Németalföld együttvéve. Belőle a javarész, 41 millió ha. az északi vidékre Árkhangel és Vologda kormányzóságokra esik, egy tekintélyes rész, 5 millió ha. Pétervár, Pszkov, Novgorod, Olonecz kormányzóságokra, mintegy 6 millió a Volga vidékére Szamara-Orenburg és Asztrakan kormányzóságokra és aránylag a legkevesebb (1 millión alul) az úgynevezett kis Oroszországra : Kharkov, Csernigov és Poltava kormányzóságokra, míg a többi az ország különböző részein oszlik el. A 705 millió decziatin terméketlen területből 11 millió magánbirtokosok, 14 millió kisgazdák és 45 millió az állam, korona és más intézmények tulajdona és az európai Oroszország 50 kormányzósága egész kiterjedésének 17'3°/ 0-át teszi ki.
