Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - III. Udránszky József: Műszaki talajjavítások Oroszországban

Ha most a terméketlenség okait kutatjuk, azt találjuk, hogy 60 millió decziatin, vagyis 86°/o mocsár, vagy mocsaras terület (melyből 10 millió az arkhangeli kormányzóság gazdaságilag teljesen hasznavehetetlen területeire esik), a fenmaradó 10 millió, vagyis 14% oly terület, mely inkább vízhiányban szenved, száraz homoksivatag vagy vízmosás. Azelőtt egyes kirendeltségeket biztak meg a vízkérdés tanulmányozásával; a lecsapolások, öntözések és általában a vízhasznosítás tárgyában hozott 19<>2-ik évi törvény azonban lehetővé tette nagyobb számú állami műszaki személyzet alkalmazását és a munkálatok anyagi segélyezését, mely pénzbeli hozzájárulás, vagy kölcsönök útján történik. Bár a talajjavító munkálatok czéljaira fordított költségek bizonyos idő múlva megtérülnek, az érdekeltek nem szívesen fektetik be pénzüket oly míveletekbe, melyeknek dús kamatozása csak hosszabb idő után várható; az állam azonban egészen más helyzetben van s más szempontok kell, hogy vezéreljék, mert a gazdasági élet fellendülése, a mívelhető területek nagyobbodása új jövedelmi forrásokat biztosít részére és erre való tekintettel a talajjavító munkálatok pénzbeli, valamint törvényhozói úton való támogatása állami feladat s ezért a talajjavító szolgálatot úgy szervezték, hogy az az érdekeltek és az állam czéljainak megfelelhessen. Lecsapoló munkálatok északi Oroszországban. A pétervári, novgorodi és pszkovi kormányzóságok területe együttvéve 20,320.000 ha., melyből 3,933.000 mocsár és pedig a pétervári kormányzóságban a terület 30%-a, a novgorodiban 20%, a pszkoviban 16% mocsaras úgy, hogy az 1907. évi statisztikai adatok szerint a pszkovi kormányzóságban ezer négyszögkilométerre csak 1540 lakos, a péterváriban 936 és a novgorodiban 690 lakos esik. a mi a mívelésre alkalmas föld csekély kiterjedésének tulajdonítható. Oroszország legsűrűbben benépesített vidékén nyugaton és délnyugaton mintegy 5000 lakos esik ezer négyzetkilométerre, míg nálunk Magyarországon az átlag: 5400. Látjuk tehát, hogy a fenti kormányzóságokban a lakosság létszáma a kedvezőbb helyzetű vidékek lakosságának még 1 .--ét sem teszi ki. A munkálatok czélja némely vidéken az egészségi viszonyok, másutt a gazdasági helyzet, végül a közlekedő utak javítása, kapcsolatban a mocsaras erdők javításával. A pétervari kormányzóság. A mocsaras területek kiterjedése 1,300.000 ha., a munkálatokat 1874-ben indították meg, a csatornák hossza 385 kilométer. Egyik érdekesebb terület a «Liszinszkv» nevű állami birtok 28.400 ha., kiterjedéssel, melyen 246 kilométer hosszban ástak csatornát és ma 2700 ha. kivételével az eleinte mocsaras terület kiszáradt; később beerdősítették, ezenkívül még 7 helyen, összesen 139 kilométer hosszú csatorna segélyével összesen 66.260 hat. szárítottak ki. A Pszkovi kormányzóság. A mocsaras területek kiterjedése aránylag igen nagy, egész sorozatát látjuk a folyóvizeknek, melyeket tavak szakítanak meg. legfontosabbak: Peipusz, Pai-Kov és Ihnen tó, a mocsaras terület összesen 63.900 ha. kiterjedésű.