Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

82 5. az árvízi gátakra; 6. a zúgók újraépítésére, a gődingí és landshuti malmoknál létesítendő átalakításokra, a hidakra, révekre és a hullámtérbe eső közutakra nézve. A szabályozás vonalozása és az építőköltségek tekintetében is nagyjában megegyezésre jutott ugyan a bizottság, de e kérdésekben csekélyebb nézeteltérések merültek föl, melyekben a határozathozatalt a kormányoknak tartották fenn. E kérdések voltak: A Morva-torkolat melletti Duna-szakasznak kedvezőbb torkolati helyzet létesítése céljából való szabályozása és e munkálatok költségei, továbbá az Ausztria óhajára tervezett gődingi átmetszés költségei, mert e munkálatok főként Ausztria érdekéből szükségesek, s így a költség felosztásakor e körülmény figyelembe veendő. Kimondták továbbá, hogy a közös tervek elkészítéséig újabb szabályozások, építkezések, vízhasználatok a folyó határt alkotó szakaszán csakis a szomszédos kormányok egyetértő határozatának és a tervezetnek megfelelőleg engedélyezhetők. A bizottsági eljárás alkalmával létrejött közös műszaki megállapodásokat, amelyek alapján a közös szabályozó tervezet elkészítendő volt, kivonatosan alábbiakban ismertetjük. Az 18 94. évi bizottsági eljárás műszaki megállapodásai. 1. A szabályozásnak az az alapelve, hogy a legnagyobb árvizeket kettős szelvényű zárt mederben vezessék le; hogy azonban a mentesített árterületek a szükséghez képest öntözhetők és eláraszthatok legyenek, öblözetekre osztandók fel. 2. A Morva folyó legnagyobb ár víztömegét Rohatetznél 1080 m

3, Dévénynél 2000 m

8, a Thaya folyóét pedig 600 m

3-ben állapították meg. 3. A határul szolgáló Morva folyó mederrendezése céljából 30, a Moravka pataknál 1, összesen 31 átvágás építését határozták el úgy, hogy a jelenlegi 146'2 km. hosszú meder 36-2 km.-rel rövidülne meg. 3. A szabályozott meder esését hat szakaszban állapították meg Rohatetztől lefelé növekedőleg 00001844 és 0Ю003913 határok között akként, hogy a középvíz mélysége a tervezett mederben a Thaya torkolat feletti szakaszon 2'0 m., e torkolat alatti szakaszon pedig 2'2 m. legyen a mederfenék felett. A legnagyobb duzzasztott árvízszín a Morva torkolati szakaszán, a Duna 1862. II/8-iki árvízszínének alapulvételével határozandó meg, mely Dévénynél 142'26 m. magasságú volt. 5. A meder megszabott szelvényének mérete és a kétoldali védőtöltések vízfelőli koronaélének távolsága szempontjából a szabályozandó folyót szintén hat szakaszra osztották fel és a mederszélességet felülről lefelé növekedőleg 36—62 m., a töltéstávolságot 516—900 m. határok között állapították meg. 6. A töltések az új meder tengelyvonalától lehetőleg egyenlő távolságokra építendők ki, egyébként a töltés vonalozását a tervezés feladatává tették. 7. A gődingi meglevő duzzasztómű helyett Caméré- vagy Boulé-féle mozgó rendszerű duzzasztómű építendő a tervezett gődingi átvágás felső torkolatában; a gődingi és holicsi malomárkok pedig vízbeeresztő zsilipekkel látandók el, melyek árvízkor megfelelően kezelhetők.