Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

83 A meder- és hullámtéri hídnyílások úgy állapítandók meg, hogy 0-30 m.-nél nagyobb duzzasztás árvízkor ne létesüljön. A révek a szükséghez képest rendezendők. 8. A költségek felosztása tekintetében nem jött létre teljes megállapodás; itt az volt irányadó, hogy a közös érdekű munkálatok közös költségen, az egyes országok érdekében végzendők pedig az illető országok költségén létesüljenek. A végleges elhatározást azonban az illetékes kormányoknak tartották fenn. 9. A mielőbbi végleges megállapodás czéljából azt javasolták, hogy a közös tervet a két állam műszaki közegei együttesen készítsék el, ós pedig egyszerre két példányban, hogy az államok által hozandó törvények és a szomszédos kormányok által e tárgyban hozandó megállapodásoknak alapjául szolgálhassanak. E tervek összeállításának módozataira nézve a szomszédos kormányok közös megegyezésével részletes utasítást fognak kiadni. 10. A szabályozás ama czéljára tekintettel, hogy vele az országhatárt is rendezzék, azt javasolták, hogy a határvonal gyanánt az átvágások és a szabályozott mederszakaszok középvonala szolgáljon, miért is ezek a vonalak már a tervezéskor akként választaudók, hogy az egyes országokból elmetszett területek lehetőleg egyenlők legyenek. A vázolt műszaki megállapodások kiegészítéseként megemlítjük, hogy az alsó ausztriai Duna-szabályozó bizottság és a Morvaországi tartományi bizottság képviselői a tárgyalás alkalmával említésre méltó észrevételeket tettek. A Duna-szabályozó bizottság képviselői szerint a Morva folyó szabályozása csak akkor hajtható végre, ha előbb a Duna dévényi szorulatának folyásviszonyait rendezik; ez pedig csak a Morva-torkolattal szemben fekvő dunai jobbpartnak megfelelő leásásával s az ártéri erdők kiirtásával, vagy pedig a jelenlegi Dunameder jobboldali hullámterületén létesítendő átvágással érhető el. A Morva tartományi bizottság képviselői hozzájárultak a tervezet szerinti munkálatok kiviteléhez, de megjegyezték, hogy mivel ez alsó és a Rohatetznél kezdődő felső folyószakaszon a meder megszabott szelvényei lényegesen eltérnek egymástól, szükséges a két munkálat csatlakozásánál átmeneti szakasz létesítése, hogy a mederszelvény különbsége következtében duzzasztás ne álljon elő. Az 1894. évi közös bizottsági tárgyalások és jegyzőkönyvi határozataik a határt alkoto Morva folyó szabályozása kérdésében a végleges megállapodásokra iránytadók voltak. A Morva-szabályozó közös tervezet részleteinek ismertetése előtt szükséges még felemlíteni, hogy ugyancsak az 1894. év folyamán a közös tárgyalások után Brünnben kizáróan szakférfiakból álló bizottságot hívtak össze, hogy a Morva folyó Rohatetz feletti (morvaországi) szakaszának rendezésére vonatkozó tervezetet elbírálja, különös tekintettel a Morva folyó alsó szakaszának, a most már megállapított közös irányelvek szerint tervbe vett szabályozására. E bizottság feladatn volt: 1. Megállapítani, hogy a bennitatott tervezet szerinti munkálatok alkalmasak-e a kivánt czél elérésére? 2. Összefüggésbe hozható-e a bemutatott tervezet a Rohatetz alatti folyószakasz tervezetével? 3. Módozatok megállapítása az ideiglenes védelmi intézkedésekre. E tárgyaláson a tartományi bizottság képviselői csak a nyári árvizek ellen